Az asszisztencia béremelése csak egy következő körben, előreláthatólag 2016-tól esedékes.
Az alulfinanszírozottságot, az elöregedést, az eltérő szakmai minőséget, az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségeitől függő körülményeket, valamint a hozzáférés területi egyenlőtlenségeit nevezi meg a szaktárca az alapellátás legfőbb gyengeségeinek a terület átalakításáról készülő előterjesztésben – írja a Világgazdaság – online.
Az előterjesztés szerint például az említett gyengeségek felszámolásához növelni kell az alapellátás kompetenciáját, finanszírozási helyzetét, ami azután segít az emberi erőforrás hiány enyhítésében. A legfontosabb elérendő cél az alapellátás (és a benne dolgozók) többletforráshoz juttatása oly módon, hogy ezek a kiadások ne terheljék a praxisok társadalombiztosítási finanszírozásból származó bevételeit. Erre márciustól lesz lehetőség, amikor a háziorvosi praxisok megkapják azt az átlagosan mintegy 130 ezer forint többletpénzt, amennyivel januártól emelkedik a finanszírozásuk (a finanszírozás mindig két hónap csúszással követi a teljesítményt).
Idén a költségvetés erre 10 milliárd forintot biztosít, de a szaktárca számításai szerint a következő években már csak évi 9 milliárd forintot kell adni. Ebből a pénzből növelhetik saját fizetésüket az orvosok. Az asszisztencia béremelése viszont csak egy következő körben, előreláthatólag 2016-tól esedékes, és a kalkulációk szerint 15 milliárd forint a többletforrásigénye.