• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Már két szippantás is halálos a mátrai csodagázból

Lapszemle 2020.06.30 Forrás: index.hu
Már két szippantás is halálos a mátrai csodagázból

A főleg szén-dioxidból álló vulkáni kigőzölgés a bőrön át képes a véráramba jutni, majd ott gyógyító hatást kiváltani.

A Mátra vulkáni eredetének köszönhetően gyógyító erejű gáz szivárog fel az Egertől harminc kilométerre fekvő Mátraderecskén. A több mint egy kilométeres mélységből érkező gyógygáz több halálesetet is okozott a faluban, ám mióta intézményesült keretek között használják, a palóc település a magyarországi érbetegek zarándokhelyévé nőtte ki magát - írta a mofettáról szóló riportjában az index.hu.

A mátraderecskei Mofetta története 1992-ben kezdődött, amikor egy kisebb földrengést követően intenzívebbé vált az a főleg szén-dioxidból álló gázfeltörés, amelyet a Heves megyei faluban élők már egyébként is ismertek, de az évtizedek során megtanultak együtt élni vele. A palóc településen lakók már gyerekkorukban megtanulták, hogy bizonyos utcák pincéiből, esetleg kútjaiból gáz tör a felszínre, ezért a bújócskázások során ezeket mindenképpen kerülni kell. A faluban a vihar elől pincébe zárt csirkék elhullottak, illetve néhány esetben kútfúrók vesztették életüket.

Az 1992-es földmozgások hatására megnövekedett vulkáni kigőzölgés Mátraderecskén újabb rosszulléteket, nehézlégzést okozott: ha nem szellőztettek megfelelően a házak helyiségeiben, a lakók fejfájást, szédülést és álmosságot észleltek. Az érintettek betegségre gyanakodva a háziorvosukhoz fordultak, aki azonban semmilyen megbetegedésre utaló jelet nem talált, ismerte viszont a jelenséget, ezért Zám Ferenc polgármesterhez vitte az ügyet, aki 1987-től 2010-ig volt a falu első embere, és aki megvizsgáltatta a feláramló gáz összetételét.

Két évvel később Tóth Eszter a magyar pedagógusok szakmai-tudományos folyóiratában, az Iskolakultúrában így számolt be az eseményekről: „Néhány házban, egész pontosan kettőben, bejelentették a lakók, hogy fulladnak. Nagyon hamar kiderült, hogy bent a szobában szén-dioxid van, és ettől fulladnak. A történet úgy kezdődött, hogy elmentek az önkormányzathoz, az önkormányzat elszaladt a polgári védelemhez, aztán az ÁNTSZ-hez.

Természetesen elrohantak a sajtóhoz is az emberek, és szörnyű cikkeket jelentettek meg. Pillanatokon belül 33 kutatóintézet – igazán: 33 kutatóintézet! – jelent meg a faluban.

Ez egy 2000 fős falu, szóval nem nagy, a 33 kutatóintézet az sokkal több. Kaptak 7 millió forintot az Állami Katasztrófa Alaptól, azt gyorsan el is költötték kutatásra, valamint a két házat leszigetelték a szén-dioxid elől. Szóval happy end.”

A történet vége valóban happy end, hiszen a mofetta a Mátra északi lábánál fekvő település egyik jelképe, legismertebb látványossága lett.  Mire jó a moferttázás - részletek a cikkben