• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Már nem a fizetés az orvoselvándorlás oka

Lapszemle 2023.05.03 Forrás: szabadeuropa.hu
Már nem a fizetés az orvoselvándorlás oka

Az egész rendszert az orvosok tartják a vállukon, és ez a túlterheltség riasztó lehet a fiataloknak.

Tavaly tovább nőtt a Magyarországot elhagyó orvosok száma egy friss kimutatás szerint. A Szabad Európának nyilatkozó, Svédországban dolgozó gyerekorvos úgy véli, a fizetések rendezése óta már nem anyagi okai vannak az elvándorlásnak, hanem az egészségügyi rendszer egyéb körülményei. A szakdolgozók elvándorlása is folyamatos, az ő bérüket még mindig nem rendezte a kormány; a hosszú várólisták már főként az ápolók hiánya miatt alakulnak ki.

Tavaly csaknem nyolcszáz orvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez – derült ki a Magyar Kórházszövetség tapolcai kongresszusán, amelyről a Napi.hu számolt be. Az Országos Kórházi Főigazgatóság illetékese közölte: a migrációs tendencia egyelőre nem változik az orvosok körében. A külföldi munkavégzés 2012-ben volt a csúcson, akkor 1106-an kértek ilyen igazolást, tavaly 789-en, ami a legmagasabb az elmúlt négy évben.

Már az orvosi egyetem alatt gondolkodott a külföldi munkavállaláson, felesége pedig kutató, akiknél nagyon gyakori, hogy a PhD utáni kutatásukat másik országban végzik – mondta Kerényi Áron. Egyetemi képzése vége felé, a kórházi gyakorlatok tapasztalatai alapján ő is úgy érezte, hogy az ott érzékelt légkör és struktúra, a nagyon hierarchikus és poroszos rendszer nem igazán vonzó számára.

2016-ban költöztek Svédországba. A frissen érkező orvosok először jellemzően kisebb városokban tudnak elhelyezkedni, mert ott nagyobb a munkaerőhiány, a felesége azonban Stockholmban kapott kutatói állást, ezért neki is ott kellett munkát találnia, ami jóval nehezebb, mert a svéd orvosok is inkább a fővárosban szeretnek dolgozni. Mint mondta, nagy szerencséje volt, hogy a legnagyobb egyetemi kórházban, a Karolinska Intézetben kapott először egy egyéves szerződést, majd a szakképzését is ott végezhette el a gyermek sürgősségi osztályon.

Tavaly óta gyerekorvos szakorvosként dolgozik ugyanott. Bár Magyarországon csak hallgatóként szerzett kórházi tapasztalatot, azért sok mindenre volt rálátása. Nagy különbség szerinte, hogy kint nincs olyan szigorú hierarchia, sokkal erősebb a csapatszellem, mindenki tagja a csapatnak a főorvostól a segédápolókig, és bárki szabadon elmondhatja a véleményét.

A munkakörülmények is sokkal jobbak kint, a szakszervezet nagyon előnyös feltételeket harcolt ki – mondta Kerényi Áron. Például aki ügyeletes vagy hétvégi műszakban van, az kompenzációs időt kap, ledolgozott óráinak a dupláját. Ezekből extra szabadságok jönnek össze, ez is hozzájárul az orvosok jó közérzetéhez és munkamoráljához.

A fizetése magasabb, mint Magyarországon, de a megélhetés költségei is, ezért szerinte amióta itthon rendezték az orvosok bérét, nagyjából azonos pozícióban lehetnek a társadalmon belül.

Úgy véli, már nem a fizetés a fő oka a magyar orvosok elvándorlásának. Egy békésebb, nyugodtabb élet, a több szabadidő is vonzó, mert otthon sokkal jobban hozzá vannak kötve az orvosok a kórházhoz. A magyar orvosok korai kiégéséhez ez is hozzájárul, mert úgy érzik, ha nem teszik bele azt a pluszmunkát, amit szükségesnek látnak, akkor nem lesz elvégezve. Az egész rendszert ők tartják a vállukon, és ez a túlterheltség riasztó lehet a fiataloknak – mondta.