• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

PTE: az idült vesebetegség egy aluldiagnosztizált népbetegség

Hírek 2023.05.03 Forrás: Pécsi Tudományegyetem
PTE: az idült vesebetegség egy aluldiagnosztizált népbetegség

A kutatás igazolta a becslést, itthon 1,4-1,5 millió ember szenved idült vesebetegségben, de 2/3-uk nincs diagnosztizálva.

A betegségben szenvedők számáról eddig csak becsült adat létezett – a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ által vizsgált populáció 14 százalékánál igazolódott laboratóriumi vizsgálat alapján az idült vesebetegség, ami alátámasztja a nemzetközi becsléseket.

Az idült vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) sokáig nem okoz a páciensek által észlelhető tüneteket, a kifejezetten alattomos, aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik. Hazánkban egészen mostanáig nem készült pontos felmérés a CKD-ban szenvedők számáról, a kutatók nemzetközi adatok alapján itthon 1,5 millió főre becsülték a betegszámot. A Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca betegadat-elemzésen alapuló közös kutatásából most kiderült, hogy a laboratóriumban vizsgált 100 ezer fős populáció 14 százaléka igazolhatóan CKD-s, de közülük csak minden harmadik volt a hivatalos „betegkartonja” szerint is az.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az AstraZeneca hazai leányvállalata 2021 novemberében együttműködési megállapodást kötött többek között annak érdekében, hogy pontosabban meghatározhassák az idült vesebetegségben szenvedők számát hazánkban (CKD-EPI-HUN). Magyarország első egyeteme és az innovatív gyógyszergyártócég célkitűzése azért is előremutató, mert az idült vesebetegség komoly népegészségügyi probléma az egész világon.

Idült vesebetegség, cukorbetegség, szívelégtelenség, magasvérnyomás kéz a kézben járnak

Az idült vesebetegség kialakulásában a magasvérnyomás és a diabétesz jelentős szerepet játszik – utóbbi az összes CKD-s eset több mint 40 százalékáért felelős. A kórkép ráadásul több más, hasonlóan veszélyes betegség megjelenéséhez vezethet. Az előrehaladástól függően akár 14-szeresére is emelheti a szív-és érrendszeri halálozás kockázatát. A vesebetegségben szenvedők kezelése és gondozása nagy ellátásbeli, és így pénzügyi terhet ró az egészségügyi kormányzatokra, holott a korai felismerés életeket menthet, ugyanis a betegség maga könnyen diagnosztizálható, és így az ellátási költségek jelentősen csökkenthetők.

„Valójában egy rutinszerű, laboratóriumi vérvizsgálattal kimutatható a CKD a páciensek esetében, ehhez ugyanis elegendő az úgynevezett bGFR értéket vizsgálni: amennyiben a 60 alatti eredmény 3 hónapon túl is fennáll a laborleletünkben, úgy sajnos joggal feltételezhetjük, hogy érintettek vagyunk a betegségben, és mihamarabb szakorvos segítségét kell kérnünk” – magyarázza Prof. Dr. Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ II. Számú Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrumának igazgatója.

A laborértékek alapján rengeteg a beteg, a betegkartonok alapján csupán harmadannyi

A PTE és az AstraZeneca szakemberei a most közzétett vizsgálat során is többek között ezt az adatot keresték a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központját egészségügyi ellátás céljából felkereső környező hat járás (Komló, Pécs, Pécsvárad, Sellye, Siklós, Szentlőrinc) lakosságának egészségügyi adataiban. A kutatók azt nézték meg, hogy hányan voltak az elmúlt években (2011 és 2019 között) olyan betegek, akikről a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy idült vesebetegségben szenvednek, és hányan olyanok, akiket a valós orvosi dokumentációban rögzítettek, mint idült vesebeteg.

Az elemzés során vizsgált 6 járás közel 300 ezer lakosa közül mintegy 100 ezer (97 256) főnek volt releváns labortesztje. A 100 ezer fő 14 százalékánál, egészen pontosan 13 596 főnél igazolódott idült vesebetegség a laboratóriumi eredménye alapján, további 2 374 fő rendelkezett korábbi CKD diagnózissal. Ami a társbetegségek előfordulási arányát illeti: a laboratóriumban igazolt CKD-s betegek 40 százaléka volt cukorbeteg, 70 százalékuk szenvedett magas-vérnyomásban, 20 százalékuknál diagnosztizáltak szívelégtelenséget, továbbá 10-10 százalékuknál lépett fel stroke vagy infarktus – magyarázza Wittmann István.

Meglepő eredményt mutatott azonban az, amikor a laboreredmények alapján igazoltan CKD-s betegek hivatalos orvosi dokumentációját nézték meg. A beazonosított, közel 14 ezer főből mindössze megközelítőleg 3 900 fő egészségügyi kartonjában került felismerésre és rögzítésre, hogy az illető idült vesebetegségben szenved.

Nagyobb szakmai odafigyelést javasolnak

„A CKD-EPI-HUN vizsgálat eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy az idült vesebetegégre érdemes az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani össztársadalmi és egészségpolitikai szinten is. A kapott adatok a klinikusok, a szakmai és közegészségügyi döntéshozók számára különösen fontosak lehetnek azért, hogy átfogó megközelítést biztosíthassanak az idült vesebetegségben szenvedő betegek kezelésében” – hangsúlyozza Prof. Dr. Miseta Attila. A Pécsi Tudományegyetem rektora, aki egyben a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke is, az eredmények tükrében szakmai javaslatot fogalmazott meg a laboratóriumok számára, melyben arra kéri a szakembereket, hogy a jövőben külön jelöljék a kóros bGFR-értékeket a leletekben.

A kutatás rámutatott, hogy a CKD egy népbetegség, és mint olyan, összetett megközelítést igényel rendszerszinten, akár a betegség felismerése, kódolása, vagy a kezelése szempontjából. Az idült vesebetegség - ami a nemzetközi becslések alapján másfél millió magyar embert érinthet - népegészségügyi prioritásként kezelendő, melynek javítása szorosan illeszthető a kardiovaszkuláris népegészségügyi mutatók javításának törekvéseivel.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink