A munkaidőkeret egy olyan jogszabályi lehetőség, amelyet a munkáltatók nem csak az egészségügyi ágazatban használnak.
Bejárta a sajtót a közelmúltban a hír, hogy az egészségügyben akár fél évet is várniuk kell a dolgozóknak a túlórapénzükre, s a kórházak jogszerűen húzhatják el a kifizetést. Milyen jogszabályról van szó, s vajon még mindig fél évet kell-e várniuk a dolgozóknak – e kérdéseknek járt utána a munkajog.hu.
Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott – amint arról a munkajog.hu-n is beszámoltunk -, hogy előfordul, hogy késve fizetik ki a túlmunkákat. Van ugyanis egy jogszabályi rendelkezés, amely az intézményvezetőknek lehetőséget ad arra, hogy akár hat hónapig elhúzzák a kifizetést. Így a kórházak jogszerűen járnak el, ám nem várható el, hogy az egészségügyi dolgozók fél évet várjanak túlórapénzükre – mondta az államtitkár.
De miféle jogszabályi rendelkezésről van szó, s hogyan lehetséges, hogy a munkáltató jogszerűen nem fizeti ki hónap végén a túlórákat?
A munkajog.hu kérdésére válaszul az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága két jogszabályi helyet is megjelölt. Az egyik a 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 12/A. §29 (1), amely arról szól, hogy az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg.
A másik az új Mt. munkaidőkeretre vonatkozó része, amelyből kiderül, megszakítás nélküli tevékenységnél általában lehetséges a hathavi munkaidőkeret – ami alapesetben egyébként legfeljebb négyhavi lehetne.
A válasz tehát röviden a munkaidőkeret. Azaz egy olyan jogszabályi lehetőség, amelyet a munkáltatók nem csak az egészségügyi ágazatban használnak.
További részletek a munkajog.hu oldalon.