Maradhat a röghöz kötés

Nem indít kötelezettségszegési eljárást az Európai Unió Magyarországgal szemben a felsőoktatási törvénnyel, azaz a röghöz kötéssel kapcsolatban. Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos a Népszabadságnak azt nyilatkozta: lezárul a kötelezettségszegési eljárás előszobájának tekintett „pilot" eljárás.

Andor László elmondta: a vizsgálódás kezdete óta több körben változott a magyar jogszabály, illetve gyakorlat, és ez vezetett ahhoz, hogy az Európai Bizottság lezárja az eljárást. Mint mondta, egy-másfél évvel ezelőtt nagyon sok panasz érkezett a bizottsághoz is, de miután több lépésben enyhült a szabályozás, a panaszok megszűntek.

Andor László hozzátette, figyelemmel kísérik, változik-e akár a végrehajtás tekintetében bármiféle jogszabály, és milyen lesz a szabályozás tényleges hatása. A mostani állás szerint viszonylag későn (20 éves távlatban) érvényesül a kényszerítő és korlátozó hatása a szabályozásnak, ami a kiinduláskor még aggályos volt, mert az ennél szigorúbb elvárás a szabad munkavállalást korlátozta az unióban. A magyar EU-biztos úgy értékelte: az, hogy a bizottság határozottan jelezte aggályait a magyar kormánynak, segített abban – a hazai tiltakozás mellett –, hogy az enyhítés megtörténjen.

A meggyőző változtatások között említette Andor, hogy hallgatói szerződés helyett most már nyilatkozatot kell aláírnia a diákoknak, ami más típusú kötelezettségvállalást takar. Emellett finomodott a visszafizetési kényszer, és egy sor kivétel született. – A tényleges korlátozó hatása, ami két évtizedes távlatban felmerül, viszonylag csekélynek mondható – mondta a szabályozásról a magyar EU-biztos.

A lap kérdésére, hogy akkor a mostani szabályozás már nem ütközik-e a szabad munkavállalásba és szabad mozgás elvébe, Andor László úgy felelt: – Ha nagyon dogmatikusak akarnánk lenni, akkor beleütközik, de a tényállás az, hogy mind az (uniós) szerződésben, mind a jogalkalmazásban egyértelmű, hogy arányosan, megfelelő indokok mellett korlátozható – fejtette ki az EU-biztos.

Hangsúlyozta: a bizottságnak a jogszerűséget, és nem a célszerűséget kell megítélni. A hatékonyságot illetően Andor László elmondta: ha most tapasztalunk nagyarányú elvándorlást – ami egyes szakmákban, különösen az egészségügy területén jelentős, s működésbeli problémákat okozhat –, kérdés, hogy vajon ezt tényleg lehet-e orvosolni olyan eszközökkel, amelyek adott esetben 12, 15, 20 év múlva fejtik ki tényleges kényszerítő hatásukat. – A válasz nyilvánvalóan nem – mondta Andor, aki szerint nem a legjobb üzenet, ha arra számítunk, hogy 15-20 éves távon is fennmaradnak a jövedelmi különbségek az európai centrum és periféria között, hiszen a válság elmúltával helyre kéne, hogy álljon az a trend, hogy a felzárkózó országok kicsit jobban növekednek.

Az EU-biztos más ügyekben is nyilatkozott a Népszabadságnak