Markáns átalakításba kezdene a kormány az egészségügyben

Az utóbbi évek legmarkánsabb egészségügyi átalakításába kezdene a kormány, miután minden idők legnagyobb béremelését olyan amatőr módon osztották ki, hogy hatására 20 százalékkal csökkent a kórházak teljesítménye, és csak szürkehályogműtétre 18 ezer ember vár. Mindez a magánegészségügybe tereli a betegeket, a privátkórházak így olyan tömegben szívják el a szakembereket, hogy legutóbb a Szent Imre Kórház, a főváros második legnagyobb szülészete nem tudott hétvégi ügyeletet kiállítani. A Válasz Online birtokában levő tervek célja az orvoshiány enyhítése, ennek érdekében újabb államosításra, centralizálásra készülnek: megyénként csak egy kórház maradna, járásonként egy háziorvosi ügyelet. Ezernél több háziorvosi praxis szűnhet meg, a szakrendelőket és a körzetekről való döntést is elvennék az önkormányzatoktól, írja a Válaszonline. 

Sinkó Eszter szerint jelenleg a kormány érdeklődésének központjában az energetika áll, így erősen kérdéses, lesz-e a költségvetésnek több mint százmilliárd forintja a nővérek átlagosan 120 ezer forintos béremelésére. A legtöbb dátum nem véletlenül távolabbi, 2023. júliusi az előterjesztésben. 

Vannak azonban olyan elemei is a tervezetnek, amelyek nem kerülnek több pénzbe. A minimumteljesítmény meghatározása, vagy az alulteljesítő orvosok bérének 20 százalékkal való lejjebb vitele nem drága, és a közgazdász szerint jó intézkedés, mert így összességében már 40 százalékos különbség is lehet az orvosi bérek között, ami már elég jó differenciálásra nyújt lehetőséget. (Az orvosi kamara viszont tiltakozik ellene.) 

A közgazdász jelentősnek érzi az orvoshiány miatt kialakult krízist, és szerinte egyes hiányszakmákban a magánorvosok/intézmények működési engedélyét ahhoz kellene kötni, hogy fogadjanak például heti tíz órában közfinanszírozott beteget, az állami intézményeknél akár tíz-húsz százalékkal magasabb finanszírozással. Radikális javaslat, de szerinte vidéken egyes szakmákban akkora a szakemberhiány, hogy a közfinanszírozott egészségügyben már jelentős lyukak tátongnak, effektív ellátási hiány alakult ki.

Persze azt senki sem tudja, mi lesz az előterjesztés sorsa: a kormány cáfolta, hogy a napirendjén szerepelne a javaslat. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy ez évek óta tökéletesen záró kormányzati falon most rés keletkezett, és a tervezet kiszivároghatott. Vagy megszellőztették a sajtónak? Egy biztos: a kormány továbbra is a centralizálás, az államosítás (a háziorvosi szolgálatok, a szakrendelők mellett éppen most készül benyelni a teljes labordiagnosztikát is) és a büntetőintézkedések híve, vagyis meglehetősen rigid rendszerrel szeretné felvenni a versenyt a modern menedzsmenttudással, forrásbőséggel és teljesítménydíjazással előre robogó privát szférával. A szerencsés az volna, ha ösztönzőket és retorziót is tudnának alkalmazni, ám a béremelést már kiosztották, így most leginkább elvonásokkal, szigorral tudnak hatni.

Az állam kezében ott a korbács, a magánszolgáltatókéban meg a mézcsepegtető. Vajon melyik lesz hatásosabb?