Még a nyári szünet előtt kellet volna oltani a 12-15 éveseket

Póta György házi gyerekorvos szerint ebben a korcsoportban lassabban érjük el az átoltottságot. Ha újra elkezdenek közösségbe járni a gyerekek, megugrik a fertőzöttek száma - derül ki többek között a magyarnarancs szakemberrel készített interjújából.

Magyar Narancs: Miért kell a felnőttek mellett a gyerekeket is oltani a koronavírus ellen?

Póta György: Az, hogy miért kell oltakozni a koronavírus ellen, jó esetben már nem szorul magyarázatra. Hogy miért kell a gyerekeket is oltani, nem csak magyarországi kérdés. Nem véletlen, hogy miután az oltóanyag-gyártók gőzerővel dolgoztak a vakcinán, hosszú hónapok elteltével elkezdtek a gyerekek oltásával is foglalkozni. Ha visszaemlékszünk, a járvány kezdetekor, tavaly márciusban nagyon úgy nézett ki, mintha egészségügyi – és nem járványügyi – szempontból a koronavírus az időseket megbetegítő vírus lenne. Kialakult akkor egy olyan közvélekedés, hogy a gyerekeket ez a betegség nem nagyon érinti. Voltak fertőzések, jelek, hogy ők is elkapták, de orvosi szempontból akkor szinte egyfajta "szóra sem érdemes" helyzet volt a gyerekek érintettsége.

Aztán először épp járványügyi okokból arra jöttek rá a szakemberek, hogy bár az lehet, hogy nem annyira betegednek meg a gyerekek, de tudjuk, hogy a vírusok közösségekben terjednek a legkönnyebben, a koronavírus is ilyen. Így minden ország azzal kezdte a komolyabb járványügyi intézkedéseket, hogy bezárta az óvodákat, iskolákat, hogy ott ne terjedjen tovább a vírus. Előbb vagy utóbb mindenki rájött arra, hogy ha a gyerekeket nem tudjuk kivenni a vírus továbbadásából, az úgynevezett transzmisszió szempontjából, akkor lényegében járványtanilag sosem fogunk a végére érni a pandémiának. Nagyon fontos, hogy a vírus terjedését meggátoljuk, mert ha szabadon terjed, akkor meg fogja találni tömegével az arra fogékony egyedeket. Ezt követően a harmadik hullám ideje alatt kiderült, hogy a brit vagy a delta mutáns a gyerekeket is egyre nagyobb számban érinti, és bizony akár hosszú vagy súlyos, akár kórházi kezelést is igénylő betegség alakulhat ki esetükben is. Hagy tegyem még hozzá, hogy gyerekorvosként azt látjuk, függetlenül attól, milyen súlyosságú volt a Covid-fertőzés, maga a betegséglefolyás, irdatlan számban növekszik az úgynevezett poszt-Covid szindrómás esetek száma.

A saját praxisomban is előfordult több ilyen eset: fejfájás, hetekig eltartó gyengeségérzés, ami miatt például abba kellett hagynia a gyereknek a sportot, mert nem bírta. Ezeknek a gyerekeknek egyike sem volt kórházi kezelést igénylő eset, a betegség minden esetben hamar lezajlott, körülbelül egy héten belül, otthon az anyukájukkal meggyógyultak. El lehet azon gondolkodni, hogyan érinti a gyerekeket a koronavírus. De igazából nem lehet kérdés, hogy feltétlenül érdemes oltani a gyerekeket is.

...

Először nem látszott a kormányzat részéről, hogy oltatni akarnák a 12-15 éveseket, de aztán a körülmények meg a szakma egységessége mégiscsak ebbe az irányba mozdította a döntéshozókat is. Abszolút rendben van, hogy már nincs tömeges oltás, hanem csak oltópontokat tartanak fenn, tekintve, hogy nincs rá már igény. De szerencsésebb lett volna, ha ezt a korcsoportot még kampányban oltjuk, mert megkezdődött a nyári szünet, szétszóródnak a gyerekek. Vagy hamarabb vagy szervezetten kellett volna megejteni a beoltásukat.

...

Tavaly már bebizonyosodott, ahogy elkezdődött az iskola, tíz napra rá már az egekben volt a fertőzöttek száma, csak akkor az a hullám, ott nyár végén nem generált komoly megbetegedéseket, nagyon enyhén átment rajtunk. Most itt van ez a delta vagy indiai variáns, amely, úgy tudni, a gyerekeket is intenzívebben érinti, a körükben is agresszívebben terjed. Ha újra elkezdenek a gyerekek közösségbe járni, megint elég lesz tíz nap, és újra nagyon sok fertőzöttet fognak regisztrálni. Ki merem jelenteni, hogy így lesz.

További részletek a cikkben.