A hosszú távú fenntarthatósághoz a GDP 1,5 százalékát kitevő, a nyugdíjrendszeren kívülről jövő, vélhetően adópénzekre lesz szükség.
A 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat, a jelenlegi szabályok és járulékszint mellett tehát a nyugdíjkiadások finanszírozása ezen időpontig a nyugdíjrendszeren belülről biztosítva van – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) témában kiadott tanulmányában - melyet a magyaridők.hu ismertet. A Berki Tamás, Palotai Dániel és Reiff Ádám által készített kutatás célja az volt, hogy modellezéssel mérje fel a meglévő állami nyugdíjellátás fenntarthatóságát, látva a most is ismert népesedési folyamatokat. Márpedig ezek évek óta a társadalom idősödése felé mutatnak, mind több lesz az egyre tovább élő nyugdíjas, akiknek az ellátását egyre kevesebb aktív korú dolgozónak kellene biztosítania.
– Magyarországon az 1990-es évek elején 1,4 millió volt a 65 éves és idősebb népességlétszáma, 2011-ben pedig már 1,7 millió főt számlált a korcsoport, arányuk a népességben 13-ról 17 százalékra nőtt – mondta a lapnak Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A szakmai számítások szerint 2030-ra 2,1 millióan lesznek ebben a korsávban, arányuk közel lesz a 24 százalékhoz, 2060-ra pedig 2,6 millió fő lehet 65 év felett, ami már nagyjából a teljes lakosság harmadát jelenti.
– Meg kell értetni az emberekkel, hogy ha megélik a 65. évet, utána még 20 évig élniük kell valamiből, vagyis szükségük lesz pénzre is – mondta Horváth Gyula. Jól használható hüvelykujjszabály: ha valaki 45 évesen arra következtetésre jut, hogy mai értéken 50 ezer forintra lesz szüksége az állami nyugdíj kipótlására, akkor ennyit is kell félretennie. Ez nehéz döntés, mivel így akár 20 évre is el kell a fogyasztását halasztania. Ha korábban kezdi el a tartalékolást, akkor értelemszerűen kisebb összegekkel is elérhető ugyanaz a cél.