Még mindig gyógyít a kézmosás, kórházügy és Semmelweis-nap

Az orvosok és betegek természetesen nem ezt jelzik vissza. Van eredmény az egészségügyben, de a betegek türelmetlensége is érthető. A fekvőbeteg-ellátás pénze két hónappal rövidebb a szükségesnél, ezt a 70–80 milliárd forintot vissza kell juttatni a rendszerbe. Ez a véleménye Rácz Jenőnek, a Magyar Kórházszövetség egykori elnökének. A veszprémi kórház főigazgatóját, aki Kaposváron kezdte orvosi pályáját negyven éve, Semmelweis-napon kérte összegzésre a sonline.hu portálja.

A járóbeteg-ellátásban is vannak hiányosságok: egy határ után tapintható az elégedetlenség a betegek a részéről, akiket két-három hónappal későbbi időpontra utalnak be szakrendelésre, egyszerű ultrahangra, röntgenre. Ők akkor szeretnének eljutni orvosi vizsgálatra, amikor panaszuk van, húzta alá a főigazgató, aki ezzel együtt türelemre int.

Értünk el sikereket: ebben az uniós ciklusban 400 milliárdnyi beruházást kapott az ágazat, benne Kaposvár, és a humánerőforrás megbecsülésében is léptünk előre. Nem nő tovább az orvoselvándorlás mértéke, talán fordulóponthoz érkeztünk – húzta alá Rácz Jenő, aki szerint a Semmelweis nap pihenőnappá tételének gesztusát is értékelni kell. A Kaposi Mórban az ünnepet szerdán tartották, kitüntetésekkel.

Az egészségügyi államtitkárság háza tájáról mindennaposak a jó hírek. Az orvosok és betegek természetesen nem ezt jelzik vissza, hanem a még megoldatlan problémákat, kedvezőtlen tapasztalatokat. Várakozási időkről például. Miután ezek országos jelenségek, igaztalan volna egy-egy intézményen elverni a port a szinte mindennapos panaszárral.

Rácz főigazgató látja ezt a kettősséget, a pazar fejlesztések és a fukar lehetőségek közötti szakadékot.

A GDP arányában csökkent az egészségügy támogatása, amit egyszer vissza kell pótolni – mondta Rácz Jenő. Az állami kézbe vétellel járó átszervezés nem hozott, nem is hozhatott olyan mértékű megtakarítást, ami megakadályozta volna a likviditási problémák megszokott újratermelődését. Ez az adósság-felgyülemlés most már az év közben megjelent. Elkezdődtek az egyeztetések a beszállítókkal. Kevésbé ismert – folytatta Rácz főigazgató -, hogy a lecsökkent finanszírozás mellett a költségek nőttek. Az infláció, a forintkurzus gyengülése, a kötelező minimálbér-emelés, és újabban az elektronikus útdíj is plusz – közvetett vagy közvetlen – kiadást jelent. Utóbbi a beszállítói árakat emeli. Mind ki kell gazdálkodni, ami a betegellátásra fordítható költségvetést feszíti – jegyezte meg a szakember.

A kórházak jelentős része már most is jócskán túllépi a teljesítményvolumen-korlát határait, amivel adósságot termel: a fekvő- és járóbeteg-ellátás is többe kerül, mint amennyit a kórházak kapnak. Persze e közben minden forinttal felelősen és takarékosan kell bánni – húzta alá Rácz Jenő, aki szerint, egyenleget vonva, sokat lépett előre az ágazat.

Másfélszáz évvel Semmelweis után a kézmosásért és a liftrongálók ellen kell küzdeni, ami a kórházépítésnél is nehezebb. Semmelweis Ignácz feudális korát meghaladó bátor szellemiségét és rendíthetetlen humánumát állította példaként a Kaposi Mór Oktató Kórház szerdai ünnepsége. Egyed Miklós főorvos, hematológus professzor emlékezett a legnagyobb magyar orvosra, és arra buzdította szakmai örököseit, merjenek kiemelkedni és ne féljenek az újtól, viszont hagyják maguk mögött a féligazságok és a frázisok kényelmességét.

Moizs Mariann főigazgató Semmelweis életének drámai végét a legnagyobb magyaréhoz hasonlította. Mindketten ugyanabban a döblingi elmegyógyintézetben haltak meg, az orvos öt évvel később követte Széchenyit. Haláluk rejtélyes, legutóbbi feltétezések szerint a gyermekágyi láz felfedezőjét egyszerűen agyonverték. Más források szerint az vitte el, amivel az 1847-es felismerés után küzdött, a vérmérgezés. Kurt Vonnegut szerint szándékosan sebezte meg magát a szikével boncolás közben; ez kétségkívüli elmezavarának jele lehetett. Hiszen nehezen dolgozta föl, hogy a kézfertőtlenítés fontosságának felismerése előtt – és aztán a kollégáitól érkező lenézés és elutasítás miatt – szülőanyák, magzatok halálának okozójává vált maga is. A Rókus kórházban mindenesetre hat év alatt 10 százalékról 0,85-re szorította a halálozási arányt.

A kórházban elismeréseket adtak át a Semmelweis-nap alkalmából. Több évtizedes vezetői tevékenységéért kapott emléklapot Andrásofszky Barna nyugalmazott igazgató. Kaposi-emléklapot vehetett át Szilágyi András (szülészet-nőgyógyászat), Győrfy Károly (klinikai onkológia), Nemere Éva (nefrológia), Nagy Márta (aneszteziológia és intenzív terápia), Haragh Attila (gasztroenterológia), Harsányi László (műszaki üzemeltetés).