Még mindig sokat költünk cigire, alkoholra

Az Eurostat szerint az egészségügyre fordított kiadások képezik a legkisebb összeget.

A magyarok a fizetésük legnagyobb részét a háztartásra költik, a legkevesebbet az egészségügyre fordított kiadások képzik, derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen publikált, 2017-re vonatkozó adataiból, írja a vg.hu.

Az EU-ban rezsire, háztartásra megy el átlagosan a legtöbb pénz, az itt felmerülő kiadások a keresetek csaknem egynegyedét teszik ki. Észtországban, Litvániában és Romániában kerül legtöbbe a lakhatás, a magyar családok viszont az uniós átlaghoz képest fizetésüknek kevesebb százalékát költik ilyen kiadásokra. Ezeket követi a közlekedés 13 és az élelmiszerek 12 százalékkal. A többi termék és szolgáltatáscsoportra – amibe beletartozik az ingatlanokba vásárolt bútor, egyéb lakberendezési tárgy, öltözködés, az alkohol és dohánytermékek, valamint az egészségünkre fordított összeg – a fizetés 4-6 százaléka megy el uniós szinten, míg oktatásra és kommunikációra 1 és 3 százalék között költenek.

Itthon a fizetések mintegy 18,8 százaléka megy el a háztartásokra, rezsire. Ez az unió 24,2 százalékos átlaga alatt van, összességében kevesebbet költünk tehát ezekre. Nálunk csak Portugáliában (18,3 százalék), Észtországban (17,6 százalék), Cipruson (15,4 százalék), Litvániában (14,8 százalék) és Máltán (10,3 százalék) költenek kevesebbet. Kiugróan magas számokkal tagállami szinten Dániában (28,7 százalék) és az Egyesült Királyságban (26,7 százalék) találkozhatunk.

Élelmiszerre, alkoholmentes italokra 18,2 százalékát költjük a fizetéseknek, ami jóval a 12,2 százalékos uniós átlag felett van: csak Romániában (27,8 százalék), Litvániában (21,6 százalék), Észtországban (20,3 százalék) Bulgáriában (19,2 százalék) megy el több pénz erre, mint nálunk. A legkevesebbet az Egyesült Királyságban (8,2 százalék), Luxemburgban (8,9 százalék) és Írországban (9,2 százalék) költenek erre.

Ugyanannyi megy el az Egyesült Királyságban utazásra (ezen a munkába járást, ingázást értjük), mint Magyarországon. A 13,2 százalék csupán két tizeddel több mint az uniós átlag. Hasonló a helyzet a görögöknél, vagy a franciáknál is, náluk ez 13,6 százalék. A legtöbbet szlovénok és a litvánok költenek a fizetésükhöz mérten: előbbiek 16,3 százalékot, míg utóbbiak 16 százalékot. Szlovákiában pedig mindössze 7,9 százalékot.

Egészségügyre 4,2 százalékot költünk, ami az uniós átlaghoz (4 százalék) közeli arányt jelent. A két véglet itt az Egyesült Királyság (1,9 százalék) és Belgium (6,6 százalék).