Még nem tudják, meddig védenek a vakcinák

Magyarországon jelenleg nincs elég oltóanyag, így kellemetlen, ha azt mondom, oltakozzanak az emberek – mondta kedd este online előadásában Karikó Katalin, a német BioNTech alelnöke, aki szerint mindannyian tehetünk azért, hogy ne terjedjen tovább a koronavírus. Az mRNS-alapú vakcinák technológiáját szabadalmaztató kutatóval, a University of Pennsylvania professzorával kedd este Csendes Tibor egyetemi tanár, a szegedi Dugonics Társaság civil egyesület alelnöke és Géczi János biológus beszélgetett a Pfizer/BioNTech által kifejlesztett oltóanyagról, Karikó karrierjéről és családi hátteréről, írja a Qubit.

A kutató, a University of Pennsylvania biokémikus professzora a beszélgetés jelentős részét a hozzá érkező kérdések megválaszolására szánta, az alábbiakban ezekből válogattunk.

Meddig tart a koronavírus elleni védőoltás hatása?

Karikó Katalin: Erről egyelőre nem lehet biztosat tudni. A klinikai vizsgálatok során a tavalyi évben áprilisban és májusban oltottak be először tesztalanyokat ezzel a vakcinával, és 2020 későbbi szakaszától kezdődött a kiterjedt vakcináció. Jelenleg vizsgáljuk, hogy a beoltottak közül hányan fertőződnek meg újra. 

Azt már tudjuk, hogy akik a koronavírussal megfertőződtek és nem kaptak oltást, hat hónap múlva már újra elkaphatják a vírust. Viszont akiket még a kezdeti klinikai vizsgálatoknál beoltottak, egyelőre nem fertőződtek meg újra. Sajnos azonban várnunk kell, hogy erre a kérdésre pontos választ lehessen adni. Lehet, hogy egy év, lehet, hogy két év, lehet, hogy több. Ami biztos, a védőoltás általában sokkal tovább tartó védelmet biztosít, mint a fertőzést követő immunitás, ugyanis a vírusnak van egy olyan módosulása, amely lecsökkentheti az immunrendszer védekező képességét.

COVID-fertőzés után mennyi idő múlva javasolja a Pfizer oltásának felvételét?

Karikó Katalin: Egy hónappal ezelőtt még 90 nap volt az általános iránymutatás, de azóta kijött a témában egy újabb kutatás, amelynek hatására már nincs megadva, mennyi időt kell várni a vakcinával. Ez attól is függhet, mennyire volt súlyos a COVID-fertőzés. Ha csak enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen átment valakin, akkor akár hamarabb is érdemes lehet felvenni az oltást, hiszen a szervezetben kevesebb ellenanyag termelődhetett.

Viszont ha a fertőzésen átesett beteg szervezetében még nagyon magas a vírus ellen termelődő ellenanyag szintje, és erre adnak egy oltást, akkor súlyosabbak lehetnek a mellékhatások.

Aki már átesett a fertőzésen, annak valóban elég az első oltás?

Karikó Katalin: Igen, nemrég született egy tanulmány, amelynek az eredményei szerint ilyenkor elegendő lesz egy dózis, mivel a fertőzés már szinte az első oltásnak számít.

...

Az eddigi ajánlások a két oltás között 21 nap elteltét írták elő, jelenleg felemelték Magyarországon 35 napra. Problémát okozhat-e ez?

Karikó Katalin:  A két oltás közötti időszak esetén a 21 napot amiatt ajánlotta korábban a CDC és más járványügyi hatóságok, mert a klinikai vizsgálatokban így tesztelték a vakcinák hatásosságát és biztonságosságát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy így az optimális, hanem azt, hogy a tesztelési folyamatot így lehetett a leggyorsabban végigvinni, ugyanis három hét a legrövidebb idő, amelynek az elteltével be lehet adni az ismétlő oltást.

Ezt a koronavírus-járvány sürgetése indokolta: ha két hónapot vártak volna a két oltás között, akkor a klinikai vizsgálatok még most is tartanának. Így csak annyit mondhatok, hogy egyelőre az időintervallum tekintetében sincsenek pontos adatok, annyit tudunk, hogy ez nem szigorú.

A teljes cikk a portálon olvasható.

Fotó: MTI/Rosta Tibor