• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Még nyugdíjasként sem képes elengedni a tudományos munkát

Lapszemle 2022.06.30 Forrás: delmagyar.hu
Még nyugdíjasként sem képes elengedni a tudományos munkát

Ez a vírus egyébként egy biológiai csoda, 30 helyen tud beavatkozni a megtámadott szervezet működésébe.

Szegeden eddig sem kellett elmagyarázni senkinek, hogy kicsoda Duda Ernő, az elmúlt két évben azonban az egész ország megismerte az immunológus-, genetikusprofesszor nevét. Szeged napja alkalmából megkapta a város egyik kitüntetését. Mint a délmagyar.hu-nak elmondta, nagy elismerésnek érzi a díjat, de szerinte nem tett olyan sokat: ha megkérdezték, válaszolt.

- Annyit tudtam a koronavírusról, amennyit az internet angol nyelvű oldalairól össze lehetett gyűjteni. Persze volt több évtizedes háttérinformációm, ami sokat segített ezek értelmezésében, de tény, hogy nem értettem hozzá. Pécsi kollégák dolgoztak a koronavírussal, ők viszont virológusként nem úgy látták a betegséget, mint én, aki immunológiát oktattam. Ezért vállaltam mégis, hogy szakértőként időről időre segítem a sajtó munkáját – magyarázta. 

Az azóta eltelt időben viszont a koronavírus az egyik legjobban megismert vírussá vált. 

Meggyőződésem, hogy több évtizeden keresztül szaporodott emberközeli főemlősökben. Az ugyanis teljesen összeegyeztethetetlen az evolúcióval, hogy egy denevérből átkerülve több száz millió embert úgy tudjon megfertőzni, hogy közben ne alakuljon ki belőle egy jobb változat, ami az emberhez jobban alkalmazkodik. Ez a vírus egyébként egy biológiai csoda, elképesztő, mi mindenre képes. Nyúlfarknyi örökítő­anyaga, amely jóval ki­sebb, mint egy emberi gén, 30 helyen tud beavatkozni a megtámadott szervezet működésébe. Vagyis icipici helyen rengeteg go­noszság lapul – fogalmazott.