• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Még sincs jó vagy rossz kenyér?

Lapszemle Forrás: hvg.hu

Megdőlhet, hogy a cukorbetegeket teljes kiőrlésű kenyér fogyasztására kell ösztökélni.

"Jó kenyér – rossz kenyér." Ez az első tudnivaló, amit megismertetnek a kicsit is emelkedettebb vércukorszintű páciensekkel. De talán már nem sokáig. Az eddigi gyakorlat szerint meg kellett tanulniuk különbséget tenni a vércukorszintet lassan emelő, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér, illetve a gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó fehér kenyér között. Az előbbi fogyasztása mértékkel javallott, míg a „rossz kenyeret" lehetőleg mellőzni kell, olvasható a hvg.hu portálon.

Az orvosok és dietetikusok sok évtizede axiómaként kezelt tanácsát vizsgálta most felül Eran Elinav, az izraeli Weizmann Intézet kutató immunológusa, mert nem találta elégségesnek a szakirodalom bizonyítékait.

A kór és a kenyér kapcsolatát próbálták tehát új megvilágításba helyezni. Igaz, a minta egyelőre nem túl nagy. Húsz önkéntessel dolgoztak, két csoportra osztva őket – számolt be a munkáról Elinav egy szakmai folyóiratban, a massachusettsi Cambridge-ben kiadott, az anyagcsere-betegségekkel foglalkozó Cell Metabolismban. Tízen egy héten át naponta hatszor kaptak közönséges gyári fehér kenyeret, amihez háromszor vaj is járt. A kontrollcsoport tagjai teljes kiőrlésű – Tel-Aviv egyik legdrágább pékségében sütött – kenyérből ehettek hat kiporciózott napi adagot, aztán megcserélődött a szereposztás.

A kutatók gyanakvása jogosnak bizonyult: első közelítésben azt találták, hogy a két csoport glikémiás értékeinek átlaga nem különbözött. Márpedig ez a kulcsszó: a glikémiás válasz azt méri, hogy evés után hogyan nő a vércukorszint.
A két csoport adatait szemügyre véve Elinav azt tapasztalta, hogy egyesek – az általános szakmai vélekedésre rácáfolva – éppen a fehér kenyér fogyasztása után produkáltak kedvezőbb glikémiás válaszokat, míg a kísérletben részt vevőknek nagyjából a fele a teljes kiőrlésűre reagált jobban. Ezzel magyarázható, hogy az összesített adatokban az eltérések kiegyenlítették egymást.

Ezek szerint nincs „jó" és „rossz" kenyér. Az egészséges táplálkozás nem általános szabályok szerint működik, hanem személyre szabottnak kell lennie.

További részletek a hvg.hu portálon.