Még vizsgálják, meddig hatásosak a vakcinák

Az első generációs vakcinák hagyományos vakcinafejlesztési technológiákon alapszanak, tehát vagy elölt, azaz inaktivált, vagy gyengített vírust tartalmaznak. Ezeket már nagyon régen alkalmazzák, és azt gondolom, hogy ezen vakcinák kora és ideje lassan lejár. A második generációs vakcinák modern, fehérjealapú oltóanyagok. Ezek az oltóanyagok vírust semmilyen formában nem tartalmaznak. Csak a vírus valamelyik részét, a burkát, vagy csak egy fehérjéjét, amit laboratóriumi körülmények között termelnek meg, és ez tisztítás után kerül a vakcinába. Természetesen a második generációs vakcináknak is számtalan fajtája van még ezenkívül, és ez csak egy a sok közül. A lényegük az, hogy ezek modern molekuláris biológiai technológiákon alapszanak. A legmodernebb azonban a harmadik generációs vakcina, ilyen a Pfizer–BioNTech és Moderna oltóanyaga. Ez az úgynevezett mRNS (messenger RNS) alapú vakcina, amikor nem is a fehérje jut be a szervezetünkbe, hanem a vírus egy kis nukleinsav-, azaz örökítőanyag-darabja. Ez bírja rá a sejtjeinket, hogy megtermelje a vírusfehérjét, ami ellen dolgozni kezd az immunrendszerünk. Jelenleg ezek a legmodernebb vakcinák. Az általunk fejlesztett a kettő között van, egy második generációs, rekombináns fehérje alapú vakcina - nyilatkozta dr. Jakab Ferenc professzor a boon.hu portálnak. 

Ezek a modern vakcinák miért jobbak, mint a hagyományos technológiával készültek?

Azért, mert kevesebb hagyományos hordozóanyagot tartalmaznak, vagy egyáltalán nem tartalmaznak ilyet, és vírus sem található bennük.

Azt lehet tudni, hogy azok a vakcinák, amelyeket már alkalmaznak, meddig nyújtanak védettséget a koronavírus ellen?

A Pfizer végzett kísérletet ennek kapcsán, amit publikáltak is. Ők három hónapig követték a beoltott, önkéntes személyeket, és azt tapasztalták, hogy három, sőt majdnem négy hónapig gyakorlatilag nem csökkent az immunválaszuk, nem csökkent az antitestszintjük. Ez nem azt jelenti, hogy csak három-négy hónapig védettek, de azt sem, hogy akár évekig védettek lehetnek. Feltételezhető azonban, hogy az oltás hosszabb távú immunitást vált ki a szervezetben. Hogy pontosan milyet és mennyi ideig, azt nem tudjuk megmondani, hiszen a tömeges oltás most kezdődött. Az a következő hónapok vizsgálatának tárgya lesz, hogy megnézzük, meddig nyújt védettséget a vakcina. Azt azonban látjuk, hogy a szezonális koronavírusok valamilyen védettséget minden évben adnak számunkra. Ebből arra következtetek, és ez csak a szubjektív véleményem, hogy ha nem is lesz száz százalékig tökéletes az az oltás néhány hónap múlva, vagy egy új törzs megjelenésekor, amit kapunk, de azért a koronavírusok drasztikusan és jelentősen nem fognak megváltozni. Tehát az immunrendszerünk valamelyest biztosan emlékezni fog rájuk. Lehet, hogy ekkor már nem lesz 100 százalékos a védettségünk, csak 70 vagy 60, de talán ezzel már elkerülhetjük azokat a súlyos szövődményeket és betegségeket, amelyek most nagyon sok embernek komoly gondot okoznak. A következő hónapok vizsgálatának tárgya lesz, hogy megnézzük, meddig nyújt védettséget a vakcina. 

A teljes interjú a portálon.