• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Megállíthatatlan a szakemberhiány növekedése

Lapszemle Forrás: magyaridok.hu

A kormány törekvései ellenére egyelőre nem sikerült megoldani az egészségügyi munkaerőkrízist.

Országosan tizennégy, Budapesten kilenc olyan orvosi terület van, amely hiányszakmának minősül, de Nógrád megyében, valamint tíz kórházban minden alapszakma egyúttal hiányszakma is. Az ápolók körében ennél is rosszabb a helyzet, nagy a pályaelhagyók, a nyugdíjba vonulók aránya - írta a magyaridők.hu.

A rezidens- és hiányszakmás ösztöndíjak, a mobilitási támogatás, és nem utolsósorban a megkezdett béremelés ellenére egyelőre nem sikerült orvosolni az egészségügyi munkaerőhiányt, ezért a jövőben is stratégiai kérdésként kell kezelni a humánerőforrás-krízist. Erről Rauh Edit, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) elnökhelyettese beszélt egy budapesti szakkonferencián. Adataik szerint az elmúlt öt év alatt 2015-ben volt a legalacsonyabb az aktívan dolgozó orvosok száma, de az alig több mint harmincezer doktor nagy része is elmúlt már negyvenéves. Sőt, a 30–34 éves korcsoportba tartozó orvosok száma alig haladja meg a már bőven nyugdíjaskorú 70 felettiekét.

A valamivel több mint 96 ezer szakdolgozó jelentős hányada ugyancsak a 40 pluszos korcsoportba tartozik, de itt a helyzetet tovább rontja, hogy nagy számban hagyják el a pályát, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, vagy igénybe vehetik a Nők 40 kedvezményt. Velük, valamint a fiatal pályaelhagyókkal és a külföldre vándorlókkal együtt is tavaly minden korábbinál többen, majdnem 12 ezren döntöttek úgy, hogy törlik magukat az úgynevezett működési nyilvántartásból, ez pedig csaknem az 50 százaléka azoknak, akiknek 2015-ben meg kellett volna újítaniuk regisztrációjukat az aktívan dolgozók nyilvántartásában.

Azt, hogy az egészségügy továbbra is komoly létszámhiánnyal küzd, az emberi erőforrások miniszterének a hiány­szakmákra vonatkozó minapi tájékoztatója is alátámasztja. A szakminiszter 2010 óta minden évben közzéteszi, mely orvosi területeken kevesebb a szükségesnél az orvoslétszám, az idei tájékoztató – a tavalyival megegyezően – tizennégy ilyen területet sorol fel. A szükségesnél kevesebb a sebész, az érsebész, a pszichiáter, a gyermek- és ifjúsági pszichiáter, a fül-orr-gégész, az ortopédus-traumatológus, a sürgősségi szakorvos, a fertőző megbetegedésekkel foglalkozó infektológus, a vérátömlesztések specialistája, a transzfuziológus, a nefrológus (vesegyógyász), a diagnosztikus szakmák közül a patológus, a radiológus, az orvosi mikrobiológus, valamint az igazságügyi orvostani szakorvos. Budapesten az országosnál jobb a helyzet, de még itt is hiány van kilenc orvosszakmából.