Megállítható-e az orvosok elvándorlása Magyarországról?

Véleményük megegyezik abban, hogy csak kiszámítható és stabil egészségpolitikával, a finanszírozás rendbetételével, a szakma presztízsének a helyreállításával tarthatók itthon a közpénzekből kitaníttatott rezidensek.

Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke elmondta, hogy a fiatal orvosok külföldre távozását csak egy megfelelő jövőkép felvázolása állíthatja meg. Véleménye szerint rossz megoldás lenne, ha a külföldi foglalkoztató visszafizeti a kitaníttatás költségét ugyanis ettől hazánkban ugyanúgy kevés orvos maradna.

Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke szerint egy olyan stabil egészségügyi rendszerre van szükség, amelyben nincs állandó fenyegetettségben a kórház azért, hogy bezárják, a dolgozó és a beteg pedig azzal, hogy mi lesz vele. Kiszámítható életpályamodellel, a szakma presztízsének a helyreállításával, az orvoslás autonómiájával vonzóvá tehető a hivatás a fiatalok számára. Ezt az orvosok röghöz kötésével nem lehet elérni – teszi hozzá. Valamint hozzáfűzi, hogy rossz a felsőfokú képzési rendszer, több egészségügyi szakember kellene. Illetve az megfelelő források biztosításával bővíthető lenne az orvosképzés.

Dózsa Csaba, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense szerint nem állnak rendelkezésre a egészségügyi dolgozók béremeléséhez szükséges gazdasági feltételek. Ennek ellenére következetes humánpolitikai stratégiával, a szakmai prioritások meghatározásával és azok kiszámítható fejlesztésével itthon tarthatók az orvosok. Nem lehet évről évre újabb megszorításokat végrehajtani, mert akkor a csak pár évre külföldre szegődött szakemberek nem jönnek haza. Segíthetne a szabadfoglalkozású orvoslás bevezetése is, kezdetben például az egynapos sebészeti ellátásban, a járóbeteg-szakellátásban - mondja el.

Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke szerint orvoshoz, értelmiségi emberhez méltatlan a gyógyítók fizetése. Így nem lehet csodálkozni, ha a fiatalok jó része az Európai Unió által megnyílt lehetőségeket kihasználva a hazainál lényegesen nagyobb fizetésért külföldre távozik. Hozzáteszi, hogy hiába jönnek helyükre akár a nyelvünket beszélő határon túl kiképzett orvosok, ők másként szocializálódtak, nem ismerik úgy az itthoni egészségügyet, a betegeket, mint a hazaiak.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke úgy véli megállítható az orvosok elvándorlása, az anyagi kényszerből távozók is visszahívhatók. Ám ehhez az ország gazdasági erejéhez mérten minden orvosnak, a rezidenseknek is legalább a megélhetési küszöbre kellene növelni a bérét. Ez a havi nettó 100 ezer forintos emelés hamar megtérülne, közvetlenül a betegek látnák a hasznát. Megjegyzi, hogy a magyar orvostanhallgatók 90 százaléka azért választotta ezt a hivatást, mert itthon szeretne gyógyítani, meg szeretné szolgálni azt a közpénzt a társadalomnak, amelyet a kitaníttatásába fektettek. Véleménye szerint ezt igazolja, hogy csak öt-hét év után - belefáradva a több helyen vállalt pluszmunkába - veszi a sátorfáját.