• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Megdőlt az a vélekedés, hogy a meleg elsöpri a vírust

Lapszemle 2020.08.07 Forrás: Magyar Nemzet Online
Megdőlt az a vélekedés, hogy a meleg elsöpri a vírust

Jelenleg hat olyan ígéretes kísérleti vakcina van, amelyet már széles körben, embereken tesztelnek.

A világban zajló, sokrétű kutatások eredményeként jelenleg hat olyan ígéretes kísérleti vakcina van, amelyet már széles körben, embereken tesztelnek, de a járványügyi intézkedéseknek még akkor is fontos szerepük lesz, ha már rendelkezésre áll az oltóanyag – közölte a Magyar Nemzetnek adott interjúban Kis Zoltán virológus. A tudós, aki március közepén, Magyarországon elsőként izolálta a koronavírust, úgy véli, sok még a kérdőjel a leendő vakcina hosszabb távú működésével kapcsolatban.

A virológus örömtelinek nevezte, hogy a kísérletek ­sokszínűek: a kínaiak egy elölt vírussal próbálkoznak, és vannak teljesen új fejlesztések is, például az oxfordi egyetem igen előrehaladott kutatásában egy emberre veszélytelen, módosított csimpánz-adenovírusba (légzőszervi megbetegedést okozó vírus) helyezték a koronavírus tüskefehérjéjének a génjét, ami ellen az immunrendszer reagálni tud. – Vannak, akik becsomagolják nanorészecskékbe a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént, és úgy próbálnak meg immunválaszt kiváltani, megint mások csak a fehérjéket csomagolják be, és azzal oltanak – ismertette a kísérletek főbb irányait a szakember. Kérdésünkre Kis Zoltán megerősítette, hogy javában zajlik a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közös vakcinafejlesztési projektje is. Mint mondta, az NNK Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában jelenleg is rengeteg kísérlet folyik, ami nagyon sokrétű feladat, hiszen előbb meg kell találni, illetve ki kell választani a megfelelő vírustörzset, majd fel kell mérni, hogy mennyire tud szaporodni, miként tudják biztonságosan inaktiválni a vírust, és milyen immunválaszt vált ki.

A vakcina piacra kerülésének várható időpontjára vonatkozó kérdésünkre kifejtette: az oroszok és a kínaiak bejelentették, hogy ősszel állítólag elkezdik gyártani a saját terméküket, de a hivatalos álláspont szerint jövő év elejénél, közepénél előbb nem lesz védőoltás. – És hogy ez mikor jut el Európába, illetve hazánkba, és hogy kik kaphatják meg elsőként, az a jövő zenéje – fogalmazott Kis Zoltán. A virológus közölte, bizonyára számolni kell majd lehetséges mellékhatásokkal is, amelyek ma még nem ismertek, hiszen a jelenlegi tesztelésekben egészséges, 18–55 év közötti önkéntesek vesznek részt, akik jól reagálnak a vakcinákra, de az idősekkel kapcsolatban nincsenek ilyen tapasztalatok.

A hazai szakemberek is sokat tanultak a pandémia első hullámából, ami viszont rossz hír, hogy nem bizonyult igaznak az a vélekedés, amely szerint a nyári meleg megakasztja majd a vírus terjedését.

 

 

 

 

 

 

Legolvasottabb cikkeink