Megdőlt egy gyakori tévhit a császármetszésről

A császármetszés kapcsán régóta hangoztatott és tudományosan kutatott kritika, hogy meggátolhatja, hogy az újszülött szervezetét kolonizálni tudják azok a hasznos mikroorganizmusok – baktériumok, gombák, vírusok –, amelyek hüvelyi szülés során máskülönben átadódnának anyáról gyermekére, segítve az immunrendszer fejlődését. Mindazonáltal egy, a Cell Host & Microbe című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint ennél valamelyest komplexebb, egyben pozitívabb is az összkép - írta a házipatika.com.

Mint arra a tanulmány eredményeiről a ScienceDaily által bemutatott közlemény rámutat, a legtöbb mikrobiomkutatás a bélrendszerre fókuszál. Valójában azonban testünk más részein is élnek jótékony mikroorganizmusok, legyen szó akár a légzőszervrendszerről vagy a bőrről. A kutatók Wouter de Steenhuijsen Piters orvos, az Utrechti Egyetem orvosi központja adattudósa vezetésével ennek szellemében vizsgálták, hogyan alakul ki születés után a gyermekek mikrobiomja, számításba véve

Mint kiderült, függetlenül a szülés módjától, azaz hogy császárral vagy hüvelyi úton jöttek-e világra a kicsik, mikrobiomjuk átlagosan 58,5 százalékban édesanyjuktól származott. Akadtak azonban különbségek is a két csoport között. A császáros babák kevesebb mikroorganizmust örököltek az anya hüvelyi és bélflórájából, de – látszólag ezt kompenzálandó – többet nyertek az anyatejből. Az anyatejes táplálás ezáltal még fontosabb a császármetszéssel született gyerekek számára, akik nem részesülnek anyjuk hüvelyi és bélflórájából.