A vizsgálat viszont nemcsak az ájulás előidézésére terjedt ki, az egereket vissza is hozták ebből a mesterségesen előidézett állapotból.
Mindeddig az ájulást az agyi véráramlás csökkenésének következményeként írták le, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem idegtudósa szerint azonban munkájuk megerősíti, hogy emellett vannak olyan agyi áramkörök, amik ezt szabályozzák. A Nature-ben közzétett kutatási eredmények egérkísérletek alapján mutatják be azt a szív és az agytörzs között húzódó idegpályát, aminek az idegsejtjei kiválthatják az ájulást - írta a qubit.hu.
A vizsgálat viszont nemcsak az ájulás előidézésére terjedt ki, az egereket vissza is hozták ebből a mesterségesen előidézett állapotból. Mivel az agysejtek, amint oxigén- vagy glükózhiány alakul ki, igen gyorsan leállnak, de pusztulásuk csak percek múlva indul meg, a kutatók arra voltak kíváncsiak, mi idézi elő az áramlás újraindulását, ami miatt egy-egy ilyen ájulásos epizód csupán 20-40 másodpercig tart.
Az ájulás alatt az agyi aktivitás jellemzően csökkent, kivéve a hipotalamusz egy PVC nevű régiójában. Ennek gátlása megnyújtja az ájulásos epizódokat, stimulálása viszont szinte azonnali ébredéshez vezet.
Az amerikai kutatócsoport tanulmánya tehát egy olyan magyarázatot javasol, ami az agytörzset a szívvel összekötő neuronok és a hipotalamusz PVC-régiójának szerepét hangsúlyozza az ájulás kialakulásában és az epizódok lefolyásának szabályozásában.