Meghalt egy csecsemő: még keresik a felelősöket

Október közepén folytatódik az a per, mely azt hivatott tisztázni: felelőssé tehető-e valaki annak a hathónapos kislánynak a haláláért, aki 2013. januárjában az egri kórházban hunyt el. Újabb orvos szakértői vélemény készült annak a kisbabának a halála ügyében, aki 2013. január 6-án, az egri Markhot Ferenc Kórház gyermekosztályán hunyt el – írja a heol.hu portálja.

Amint arról már beszámoltunk – emlékeztet a portál - az akkor 6 hónapos tarnabodi Váradi Amanda Melani szülei a kislány halálát megelőző éjszakán előbb a hevesi orvosi ügyeletet hívták eredménytelenül, majd kislányukkal az egri kórházba jöttek. Onnan vizsgálat nélkül továbbküldték őket éjjel a gyermekorvosi ügyeletre. A gyereknek 41 fokos láza volt, s a szülők az ügyeleten apró piros pöttyökre is felhívták a vizsgáló orvos figyelmét. A gyereket lázcsillapítást követően hazaküldték Tarnabodra, ahol másnap délelőtt rosszul lett. Akkor már hiába rohantak vele újra Egerbe, s küldték az ügyeletről azonnal az egri kórházba. Hiába jött érte Miskolcról a mentő, hiába élesztették újra: meghalt. A halálát meningococcus előidézte gyors lefolyású fertőzés okozta.

A most elkészült újabb orvos szakértői vélemény némileg különbözik a korábbiaktól, bár sok ponton egybecseng azokkal. A dr. Kovács Judit igazságügyi orvos szakértő által jegyzett véleményben leírják, hogy diagnosztikus tévedés történhetett a kislány ellátása során.

A vizsgáló orvos nem tisztázta egyértelműen, hogy az észlelt bőrjelenség szepszis jelekénti bőrvérzés, vagy ártalmatlan bőrtünetként van jelen. A dokumentációban sem rögzítette a látottakat. Az üvegpohár próba elvégzése egyértelművé tette volna az elváltozást. A vizsgáló orvos nem az elvárható gondossággal járt el a bőrelváltozások megítélése során, és a látott elváltozás dokumentálása is elmaradt – fogalmazott az igazságügyi orvos szakértő.

A most készült szakvélemény a korábbiakkal egyezően azt is tartalmazza, hogy a halálozási arány e gyors lefolyású fertőzésnél – kialakult tünetek esetében – kezelés ellenére is akár 20 %-os lehet, a betegek a szakszerű terápia ellenére is igen nagy számban szövődmény visszamaradása mellett gyógyulnak. A csecsemők esetében a megbetegedés gyakoribb, és kiemelten magas a halálozási arány. A túlélés százalékos valószínűsége egzakt módon nem állapítható meg, azonban a gyermek túlélési esélyei a mielőbbi kórházba kerüléssel valamelyest javultak volna – tette hozzá az igazságügyi orvos szakértő, aki a kórház felelősségével kapcsolatban leszögezte: magas lázban szenvedő csecsemőt, orvosi vizsgálat nélkül(!), az intézményen kívüli alapellátó ügyeletre irányították, az alperesi intézmény eljárása nem felel meg az elvárható gondosságnak.

Mivel a szakértőnek arról, hogy a család a kritikus éjszakán az egri kórház sürgősségi, illetve gyermekosztályán megjelent, nincsenek tényszerű adatai, csupán a tanúvallomások álltak rendelkezésre, így az osztályok ténykedését egyértelműen nem tudta minősíteni. Ám mint kiemelte: tény azonban, hogy a magas kockázatú kategóriába sorolt csecsemő orvosi vizsgálata nem történt meg az alperesi intézményben, ami mulasztásként értékelhető. A gyermek másnapi kórházi ellátásakor gondatlanság, szakmai szabályszegés nem volt igazolható.