Meghiúsult a korszerű csecsemőszűrés

Továbbra sem valósult meg Magyarországon a tavaly beharangozott, 2016 első felére ígért új típusú szűrés a csecsemőknél, amelynek célja az lett volna, hogy minél több esetben és minél előbb kiszűrjék a babák fejlődési rendellenességeit, és így még időben megkezdődhessen a gyerekek korai fejlesztése – tudta meg a Magyar Nemzet.

Az új módszernek továbbra sincs jogszabályi háttere – jelentette ki a lapnak Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Mint mondta, az alapellátási törvény végrehajtási rendeletei máig nem készültek el, és ennek lett volna része a védőnői ellátásról szóló jogszabály-módosítás is. Pedig évente legalább ötezer gyermeknek van szüksége korai fejlesztésre, és fontos lenne, hogy a lehető leghamarabb segítséget kapjanak a családok.

Az új típusú szűrés keretében a védőnők gyakrabban vizsgálták volna a gyerekeket: a kötelező védőnői vizsgálatok számát négyről hatra emelték volna egyéves korig; ha pedig probléma merülne fel, akkor további két vizsgálatot kellett volna elvégezni. Ezenkívül speciális kérdőívek segítettek volna a fejlődésbeli problémák felismerésében, amelyeket a gyermek egy hónapos és hatéves kora között 12 alkalommal kellett volna kitöltenie a szülőnek.

Az új típusú szűrés elvégzésére ki is képezték a védőnőket. A Magyar Nemzet kérdésére az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) tavaly nyáron ugyanis azt közölte, 3800 területi védőnőből csaknem háromezer már elvégezte az erre irányuló képzést, és kézhez kapta a kapcsolódó módszertani útmutatókat.

Úgy tűnik azonban, a kormány behúzta a kéziféket. Legalábbis részben. Hétfőn ugyanis Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt jelentette be, hogy a kormány 5,7 milliárd forintot biztosít a kora gyermekkori intervenció fejlesztésére egy uniós program keretében. Csordás Ágnes úgy tudja, az említett összeget a szakmaközi együttműködés monitorozására és az új lehetőségek megtalálására fordítják.