Át kell gondolni, milyen következményei lehetnek a tüdőtranszplantációnak.
A vérlemezkék több mint fele a tüdőben készül, és a tüdő őssejtjei a vér sejtes elemeinek pótlására is képesek, számol be a tüdő- és csontvelő-transzplantáció és a gyulladásos tüdőbetegségek tudományát felforgató Nature-tanulmány – olvasható a MedicalOnline portálon.
Saját fejlesztésű, in vivo alkalmazható videó-mikroszkópia, genetikailag módosított egerek és többszörös tüdőtranszplantációk segítségével a University of California San Francisco kutatói kimutatták, hogy a vérlemezkék több mint fele a tüdőben készül, és amennyiben a csontvelő kimerül, a tüdő őssejtjei képesek a vér sejtes elemeinek pótlására is. Mint a tanulmány (The lung is a site of platelet biogenesis and a reservoir for haematopoietic progenitors) utolsó szerzője, Mark R. Looney elmondja, az eredménynek alapvető következményei lesznek a trombocitopéniás kórképek kezelésében, és át kell gondolni azt is, milyen következményei lehetnek a tüdőtranszplantációnak.
A labororvos Looney és a patológus Matthew F. Krummel (szintén szerző a Nature-cikkben) által kifejlesztett két-fotonos intravitális képalkotó módszer lehetővé teszi individuális sejtek nyomon követését is, a kutatók így fedezték fel a tüdő erei körül lévő megakariocitákat, amelyek óránként 10 millió vérlemezke előállítására képesek, azaz kiderült, hogy a vérlemezkék több mint fele nem a csontvelőben, hanem a tüdőben készül (a kutatók szerint hasonló mechanizmusok játszódhatnak le ember esetén is). A videó-mikroszkópia azt is feltárta, hogy számos vérképzőszervi őssejt is található a tüdő erei körül – egértüdőnként kb. 1 millió.