Meglepő számok jöttek a kormánytól nyugdíjfronton

Jelentősen nőtt az időskorúak foglalkoztatottsága a 1999-2013-as időszakban – ezzel büszkélkedik a kormány a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban. Ebből az is kiderül, hogy az idén kezdődő korhatáremelés foglalkoztatási hatásait tönkre vágja a 2012-ben bevezetett női korkedvezmény - írta a Napi.hu. A nyugdíjkorhatár emeléséről még a Bajnai-kormány döntött a nyugdíjrendszer kiegyensúlyozása érdekében - ehhez az intézkedéshez a 2010-ben hatalomra jutott Orbán-kormány sem nyúlt. Sőt, a mostani KP-ban a kormány leszögezi, hogy a reformok következtében 2010-ről 2060-ra a nyugdíjkiadások a GDP 11,9 százalékáról mindössze 12,4 százalékára emelkednek.

A korhatáremelés mellett az Orbán-kormány döntött a korhatár alatti nyugdíjak átalakításáról; új korhatár alatti nyugdíj már nem állapítható meg 2012 óta, a meglévő nyugdíjakat pedig átkeresztelték. Egyetlen kiskaput nyitott a kormány a nők esetében - ők akkor is elmehetnek nyugdíjba korhatár előtt, ha megszerezték a 40 év szolgálati időt, amely a kedvezmények rendszere miatt nem minden esetben jelent 40 év tényleges munkaviszonyt. Mint az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenti ábrájából kiderül, amit a 62-ről 65 évre történő foglalkoztatás növelésével megnyer a gazdaság - azt a női korkedvezménnyel jelentős részben el is veszíti - legalábbis a 2018 utáni időszakban - írta a lap.