• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Megoldás lehet a rák ellen az immunrendszerünk

Lapszemle Forrás: 24.hu

Az újfajta módszer nagy előnye, hogy hosszú távon hat, mivel elméletben nagyon hasonlít a védőoltások működéséhez.

Példátlan módon, két olyan új terápiás módszert is engedélyezett az amerikai egészségügyi hivatal, amelyek során génmódosított fehérvérsejtekkel kezelik a rák bizonyos típusait. Azaz gyakorlatilag az immunrendszert küldik hadba a daganatos megbetegedések ellen. Európában is beadták a kérvényt, amelyről jövőre születhet döntés. A kezelés azonban kockázatos és nagyon drága: az ár százmillió forintról indul - írja a 24.hu portálja.

Az újfajta módszer nagy előnye, hogy hosszú távon hat, mivel elméletben az egész koncepció nagyon hasonlít a védőoltások működéséhez. Ha az immunrendszert egyszer sikerül „megtanítani", hogy felismerje és elpusztítsa a beteg sejteket, elviekben erre az érintett beteg egész életében képes lesz, de az igen hosszú életű immunsejtek létezése alatt legalábbis biztosan.

Az eddig engedélyezett immunonkológiai kezelések (és az engedélyezés alatt álló terápiák többsége) az úgynevezett CAR T-sejtes terápiák közé tartoznak. Ezek lényege, hogy az orvosok kivonnak a beteg véréből néhány T-limfocitát, ezek a sejtes immunválaszért felelős sejtek, majd ezeket génmódosítással újfajta receptorokkal látják el.

Ezek olyan receptorok, amelyek a természetben nem léteznek, de lehetővé teszik, hogy a T-sejtek felismerjék a tumorsejtek specifikus fehérjéit vagy antigénjeit. A T-sejteket a laborban szaporítják, majd amikor kellően sok, pár százmillió már van belőlük, ezeket visszajuttatják a testbe. Ahol aztán azok
elkezdik irtani az immunrendszer elől normális esetben elrejtőző tumorsejteket.

A módosított T-sejtek 2–14 évig működőképesek maradnak, így egyszeri kezeléssel is hosszú távú védelmet biztosítanak a betegség újbóli felbukkanása ellen.