A policisztás ováriumszindrómát (PCOS) minden bizonnyal egy születés előtti hormonális zavar okozza.
A női infertilitás vezető okának számító policisztás ováriumszindróma világszerte minden ötödik nőt érinti; a Nature Medicine-ben megjelent új eredmény a számos komorbiditással együtt járó kórkép terápiáját is előrevetíti – olvasható a medicalonline.hu portálján.
A policisztás ováriumszindrómát (PCOS) minden bizonnyal egy születés előtti hormonális zavar okozza. Eddig csak feltételezni lehetett, hogy a PCOS fejlődési rendellenességként alakul ki, írják Brooke Tata és munkatársai, azonban azt már eddig is tudni lehetett, hogy a legtöbb PCOS-ban szenvedő nő esetében magasabb a vérben keringő luteinizáló hormon szintje. Ez utóbbiból arra lehet következtetni, folytatják a kutatók, hogy a PCOS-ban szenvedők esetében az egészséges nőkkel összehasonlítva magasabb a gonadotróp hormon (GnRH) és az Anti-Müller-hormon (AMH) szintje is, a magasabb AMH-szint pedig in utero befolyásolhatja a nőnemű magzat fejlődését.
Ismert az is, hogy normális fertilitás esetén a terhesség alatt csökken az AMH szintje, mindazonáltal eddig nem lehetett tudni, igaz-e ez PCOS-ban szenvedő nők terhességére is. Tata és munkatársai ezért megvizsgálták PCOS-ban szenvedő terhes nők AMH-szintjének alakulását, és azt találták, hogy AMH-szintjük szignifikánsan magasabb, mint az egészséges terhes kontrolloké.
A kutatók hangsúlyozzák: eredményük arra utal, hogy a túlzott mértékű prenatális AMH-expozíció eredményeképp kialakuló abnormális GnRH-jelátvitel eredményezi a felnőtt korra kialakuló PCOS-t, és az egérkísérletek azt is megmutatják, hogy az állapot felnőtt korban kezelhető lehet.