Megvan a rák ellenszere? Meglepő történet

Meglepő történet járta be a világsajtót, miszerint egy rákkutató házaspár nyolcéves kislánya találhatta meg a rák ellenszerét, ami nem más, mint az antibiotikum. Az igaz történet meseszerű voltát még tovább lehet fokozni: az említett írás egyik első szerzője egy magyar származású, a Machesteri Egyetem fiatal kutatója, dr. Ózsvári Béla, akivel az mno.hu portálja készített interjút.

– Hogyan kell elképzelni a kutatómunkát a Manchesteri Egyetemen? Mennyi labor működik? Mi a kutatások fő témája? Milyen szerepet vállal ön ebben?

– A Manchesteri Egyetem az egyik legnagyobb angliai egyetem. A világ egyetemeinek ranglistáján tavaly a 38. volt. Jelenleg négy Nobel-díjas professzor dolgozik az intézményben, ebből ketten azok az orosz fizikusok, akik néhány éve egy új nanotechnológiai anyagot, a grafént találták fel. A rákkutatás kiemelten jelentős az egyetemen, Rákkutatási Intézetünk vezetője az a Sir Salvador Moncada, akit 1998-ban Nobel-díjra jelöltek a nitrogén-monoxid funkciójával kapcsolatos felfedezéseiért. Kutatócsoportunk helyileg egy magánadományokból fenntartott rákkutatást támogató szervezet (Cancer Research UK) manchesteri intézetében foglal helyet (az intézet első igazgatója egyébként a magyar származású Lajtha László volt). Ez a rákkutató intézet pedig közvetlenül egybeépült Európa egyik legnagyobb onkológiai központjával, a Christie Hospital épületével, ahol számos új potenciális rákgyógyszer anyagának klinikai vizsgálata folyik jelenleg is. Laborunk a tumorsejtet körülvevő mikrokörnyezetet – vagyis a mellráktumorsejt és az azt körülvevő kötőszöveti sejtek közötti kapcsolatát vizsgálja. Kutatócsoportunk mutatta ki, hogy a tumorsejt hatással van az azt körülvevő kötőszöveti sejtek működésére, amelyek ezáltal átalakulnak, úgymond „elrákosodnak". Mindez elősegíti a rákos sejt energiatermelését, és végső soron pedig a tumor növekedését. Jelenleg a mellráktumorsejt elleni gyógyszerfejlesztési projektekért vagyok felelős: különböző mellráktumorsejteket tenyésztek Petri-csészékben és azokon számos hatóanyagot tesztelek különféle kísérleti módszerekkel.

– Szakértők szerint a hír izgalmas, mert minden szer, ami a gyulladást képes csökkenteni, az akár a rákot is gyógyíthatja, de a gyakorlatban szinte elképzelhetetlen, hogy valaki hosszú távon szedjen antibiotikumot, mivel az az immunrendszer működését befolyásolja. Mit gondol erről? Hogy képzelik el ezt a gyakorlatban?

– Nem vagyok onkológus, de úgy gondolom, hogy egy rákos beteg kezelésénél nem lehet az az elsődleges szempont, hogy olyan szert kapjon, ami nem gyengíti az immunrendszerét. Mert épp a jelenleg használatban lévő kemoterápiás szerek azok, amik igen nagy mértékben csökkentik az immunrendszer működését (gyanítom sokkal jobban mint egy antibiotikum-kúra). A kanadai klinikai vizsgálatban résztvevő betegek 3 hónapos antibiotikum-kezelést kapnak. Kíváncsi vagyok, hogy milyen sikerrel zárul majd ez a vizsgálat.

– A kutatásuknak óriási híre lett. Nem tartanak attól, hogy a reménykedő daganatos betegek elkezdik nyakló nélkül szedni az antibiotikumokat? Mit tanácsolnak a betegeknek?

– Jelen kísérleti eredményeink laboratóriumi kutatás eredménye, mely Petri-csészében növesztetett rákos sejteken történt. A felfedezés kecsegtető, viszont túl korai lenne messzemenő következtetéseket levonni és minden rákos betegnek antibiotikum-kúrát javasolni. Az én feladatom a kutatási projektjeink elvégzése, a betegeknek pedig kizárólag az onkológusaik javasolhatnak bármilyen gyógyszeres kezelést.

A teljes interjú a portálon olvasható!