Megvonhatnák a közgyógyellátást?

Mint ismeretes, a kormány keresi a lehetőségét annak, hogy bevezesse az egy személynek havonta kifizethető szociális támogatások felső határát.

Az egyik cél az, hogy a kormány számára kiderüljön, milyen típusú támogatásokat és mekkora összegben kapnak a rászorulók. A másik cél: a segélyezési plafon bevezetése - írja a Népszabadság portálja.

A jelek szerint még csak elképzelések vannak, legalábbis ez derül ki Kósa Lajosnak, a Fidesz ügyvezető alelnökének a nyilatkozatából, aki a Nészabadságnak azt mondta: „Abban van logika, és jó is, hogy a szociális ellátásoknál, a gyerekjóléti és minden olyan más juttatás esetén – melyet valaki, aki rászorult, és különböző jogcímeken kap –, az állam lássa, hogy ez összesen menynyi." Kósa ugyanakkor nem tud konkrétumokról, a Fidesz elnöksége még nem tárgyalta a részleteket. Véleménye szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy a maximált keretbe „beleértendő-e az a támogatás, amit az önkormányzatok adnak, például a gyorssegély, utazási kedvezmény, lakhatási támogatás, kedvezményes fürdőbérlet". Kósa szerint van,  aki jól mozog a kumulálódások miatt a segélyezési rendszerben, és a rendszer gyengeségei miatt nagyobb jövedelemre tud szert tenni havonta, mint aki reggel felkel és elmegy dolgozni, akkor valóban érdemes átgondolni, hogy legyen egy olyan felső összeghatár, aminél több semmiképp sem jár, függetlenül attól, van-e rá jogcíme valakinek vagy sem.

A segélyplafont úgy kell érteni, hogy a rendszert össze kell fésülni, és a különböző elemekből megszerezhető pénzt, támogatásokat összegezni. Aztán lehet vizsgálni, hogy a segélyeket kell-e maximálni, és mely elemek tartozzanak a plafon alá, nyilatkozza a lapnak Debrecen polgámrestere.

„Meg kell vizsgálni például, hogy a közgyógyellátás is a segélyplafon alá tartozzon-e vagy sem, vagy azt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén bizonyos támogatások egymásra épülnek, az ingyenes tankönyvellátás pedig sokszor nem az előírások szerint valósul meg".

"Ha a célzottságot úgy értjük, hogy a pénznek el kell jutnia oda, ahová nem jut el, pedig el kellene, és ne jusson oda, ahol arra semmi szükség, akkor lenne értelme a különféle társadalmi jövedelmek „összevezetésének" – nyilatkozza a lapnak Krémer Balázs véleménye. A szociológus szerint „annak sokszoros haszna lehetne, ha a különféle szociális célú újraelosztási formák, társadalmi jövedelmek egy-egy személyre vagy családra vonatkozó összességét át lehetne látni, különösen, ha a fiskális rendszer közvetítésével – adókedvezményekkel, kamattámogatásokkal, devizahitelek támogatásával – eljutó jövedelmek is láthatóvá válnának".

Viszonylag gyakran előfordul a frissen nyugdíjba vonultaknál, hogy a szociális jövedelmek nettó összege meghaladhatja a munkával realizálható kereseteket, de hasonló a helyzet a gyermekgondozási díj esetében is. Szerinte a segélyek esetében ez bizonyosan ritkán fordul elő, de elvileg lehet ilyen eset is.