Mekkora anyagi kárt okoz a munkaképes korosztály egészségügyi állapota?

Hazánkban a várható egészséges életévek száma alacsonyabb, mint a nyugdíjkorhatár, vagyis a 30 és 64 éves kor közötti magyar lakosság megromlott egészségi állapota jelentős termeléskiesést okoz. A gazdasági szempontokon túl a munkaképes korú korosztály romlott egészségi állapotát más társadalmi szereplő nézőpontjából is lehet vizsgálni, a közvetett költségeket az emberitőke-megközelítésnek megfelelően kalkulálva.

Joó Tamás, Fadgyas-Freyler Petra, Vitrai József és Kollányi Zsófiaaz Orvosi Hetilapban megjelent, Az egészségkárosodás társadalmi költségei a munkaképes korú lakosság körében 2019-ben Magyarországon című tanulmányukban azt világítják meg, mekkora veszteségeket okoz Magyarország számára évről évre az, hogy lakosai jelentősen rövidebb és betegebb életre számíthatnak, mint más országok hasonló helyzetű lakosai.

Az elemzés első részében a 30–64 éves korosztályra vonatkozóan 2019-re összesítették a megromlott egészség és a betegségek okozta korlátozottság miatt elvesztett, egészségben eltöltött időt. A vizsgált korosztályra vonatkozó magyar értékeket a visegrádi országok, Ausztria és az Európai Unió megfelelő értékeivel vetették össze. Az elemzés második részében a betegségben töltött időhöz kapcsolódó társadalmi költségeket mutatták be, melyek között megkülönböztettek közvetlen, pénzmozgással járó költségeket, valamint közvetett, az elmaradt bevételekben vagy termelésben megtestesülő költségeket.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy 2019-ben Magyarországon a munkanapok egyhetedében az egészségproblémák miatt csökkent a termelékenység és a teljesített munkaidő. Átlagosan 51 naptári nap, ennek megfelelően 35 munkanap elveszett egészséges idő jutott minden 30–64 éves munkaképes magyarra. A közvetlen költségek, vagyis az Egészségbiztosítási Alap természetbeni kiadásainak, valamint a betegek és az önkéntes (magán)biztosítás által finanszírozott kiadásainak összege 1446 milliárd Ft-ot tett ki. A közvetett költségek, amelyek a korai halálozásnak és a betegségeknek betudható munkaévveszteség következtében fellépő kiadásokat jelentik, további 2279 milliárd Ft terhet jelentettek.

A tanulmány itt olvasható