Mellbőség, borosta, szeméremszőrzet

Nehogy napra, de még évekre pontosan sem lehet belőni, hogy az Európába érkező menedékkérők mikor születtek. Pedig a jogszabályok naptári napokhoz kötik a sorsokkal kapcsolatos döntéseket. Veszélyes számháború -írta az mno.hu.

„A jogszabályok a 18. életévnél nagyon markánsan húzzák meg a vonalat: egészen más jogok, ellátások és szolgáltatások járnak azoknak, akik ennél fiatalabbak, mint azoknak, akik ennél idősebbek" – mondja Lehel Balázs, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) budapesti irodavezetője. Például aki 18 év felett van, de személyazonosságát, illetve tartózkodásának jogszerűségét az előállításkor nem tudja igazolni, az harmadik országbeli állampolgárként idegenrendészeti őrizetbe kerülhet. A nagykorú migránsok, illetve menedékkérők állami részről könnyebben kezelhetők, mert számukra sok eljárási garanciát nem kell biztosítani. Ellenben aki egyértelműen kiskorú, az semmiképp nem kerülhet idegenrendészeti őrizetbe. Előírás az is, hogy rájuk vonatkozik a gyermekvédelmi törvény.

„A jelenlegi tudományos módszerek nagyon pontatlanok. Vannak köztük olyanok, amelyek a fizikai tényezőket, így például a csontosodást vizsgálják, és olyanok is, amelyek a személyiségfejlődéssel kapcsolatosak. Más módszerek az antropológiai fejlettséget nézik, és vannak olyanok is, amelyek a pszichoszociális tényezőket helyezik előtérbe. A legújabbak a dns-vizsgálatra alapozott módszerek" – magyarázza Szilárd István belgyógyász és társadalom-orvostani szakorvos, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. A professzor, aki az orvostudományi kar migrációs egészségügyi programjait vezeti, kiemeli, hogy az UNICEF felmérte valamennyi módszer pontosságát, az eredmények pedig lehangolók. A hibahatár nagyon tág, még a dns-vizsgálaton alapuló eljárás – amelynél a dns öregedésének jeleit nézik – is tévedhet plusz-mínusz 2 évet.

A magyar törvények szerint kort – legalábbis elméletileg – csak igazságügyi orvos szakértő határozhat meg, gyerekorvos vagy egyéb szakorvos nem végezhet ilyen vizsgálatot. Ennek oka, hogy nekik ebben sem jártasságuk, sem felkészültségük nincs, ami az eleve bizonytalan módszereket még hiteltelenebbé teszi. A kirendelt igazságügyi szakértő jellemzően a kéztőcsont röntgenképe alapján mond véleményt, az alapján határozza meg azt, hogy a magyar standardok szerint a vizsgált személy mennyi idős. Az elmélet és a gyakorlat ugyanakkor nem egyezik, komoly joghézag van. A teljes cikk itt olvasható