• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mellőzött magyar professzor előtt tiszteleg Európa

Lapszemle Forrás: vasarnapihirek.hu

Levelező tagjává választotta a Francia Orvosi Akadémia Illés Tamás gerincsebész-professzort.

Ő a negyedik magyar, akit ez a megtiszteltetés ért. Teljesítményére Magyarország nem tartott igényt: Illés professzor nem akarta elhagyni az országot, de itthon hiába keresett munkát. Most Brüsszelben dolgozik és tanít. Úgy érzi, a Molnár Lajos-féle egészségügyi reform megbuktatásával történelmi esélyt szalasztott el az ország. Amikor beszélgettünk, már csak az akadémiai tagság miatti büszkeség érződött a hangjában.

– Meglepetésként érte, hogy a Francia Orvosi Akadémia tagjává választották? Hány éves munka ért be ezzel a megtiszteltetéssel?

– Harmincévnyi orvosi, ezen belül huszonöt éves gerincsebészeti tevékenység alapján választottak a Francia Orvosi Akadémia levelező tagjának. Annyi előjele volt, hogy még Pécsett dolgoztam, amikor magyar orvosként felterjesztettek a külföldi levelező tagságra. Ez 2011-ben történt. Mivel az akadémikusi létszám pontosan meghatározott és limitált, négy évet vett igénybe, amíg végül beválasztottak.

– Vezet arról statisztikát, hogy hány páciens került ki a kezei közül gyógyultan?

– Tavaly januárban publikáltam az összes általam operált magyarországi gerincműtétet. Ha jól emlékszem, 1986 beteget operáltam gerincének kóros elferdülése miatt.

– Brüsszelből nézve jobban látni, miért ennyire rossz a magyar egészségügy? Az elmúlt 25 évben próbálkoztak reformokkal, de az egészségügy máig nem tudta a Kádár-rendszerből örökölt bajait kinőni. Ennek mi az oka?

– Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. A Kádár-rendszerben jobb volt az egészségügy szervezettsége Magyarországon, jobb volt az emberek hozzáférési lehetősége az egészségügyi szolgáltatásokhoz, mint most. Ami azonban nagyon megkülönbözteti Magyarországot Európától, az a nyitottság. Nyugat-Európában az emberek sokkal nyitottabbak, és ez minden szinten megmutatkozik. Az orvoslásban is. Ott nehéz elképzelni, hogy egy szakmai döntés hierarchikus alapon szülessen. Az ember intézetvezetőként elmondja a véleményét az esetről, de a gyakornok is elmondja a véleményét. A kezelés sokkal inkább közösségi döntés eredménye, még akkor is, ha a felelősség az intézetvezetőé. A hierarchia jóval kisebb, ami közvetlenebb emberi kapcsolatokat eredményez.

A teljes interjú a vasarnapihirek.hu oldalán olvasható.