Hullafáradt, mentálisan és szellemileg kizsigerelt szakemberekkel oldják meg a folyamatos ellátást.
Feleannyi ápoló dolgozik itthon, mint a nyugat-európai országokban. A bérekben már a szomszédos országoktól is leszakadt Magyarország. Az is nehezíti az ágazat helyzetét, hogy magas az orvosok és ápolók átlagéletkora, utánpótlás viszont alig van. Ki fog minket gyógyítani? - kérdezte a vg.hu.
Ha rövid időn belül nem fordítanak a mostaninál jóval több pénzt az egészségügyre, öt éven belül nagy bajok lehetnek az ellátás minden szintjén. Háziorvosból, ápolóból már most is nagyon kevés van. Mind több a hiányszakma az orvosi területen, előfordul, hogy azért zár be egy osztály, mert nincs megfelelő szakember. Arra is van példa, hogy kétszáz betegre egy nővér és egy orvos jut az éjszakai ügyeletben.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke lapunknak elmondta: amikor a kamara alakult, 130 ezer ápoló dolgozott hazánkban, ma alig 104 ezren vannak, és az átlagéletkor is egyre magasabb. Négyezer betöltetlen álláshelyről tudnak, de ennél nyilván több van, hiszen a „szék lábát is beszámolják", hogy legalább a minimális feltételeknek megfeleljenek az osztályok. Ráadásul korábban évente 600-800 frissen végzett magyarul beszélő szakdolgozó érkezett Erdélyből és szlovák területekről, de már ők sem jönnek. A bérek nem vonzók, s Európa őket is várja.
Műtőben, intenzív osztályokon, sürgősségi osztályon folyamatos a szakápolók hiánya, egyre feszültebb és súlyosabb a helyzet. Az orvosok a vidéki, az ápolók a nagyobb városok kórházaiból hiányoznak. „Érsebész, altatóorvos, intenzíves orvos, újszülött gyógyász, gyermekorvos – csupa hiányszakma – mondja Velkey György a Magyar Kórházszövetség. – Vannak az országban olyan kórházak, ahol például a szülészeti osztályok létét veszélyezteti, hogy nincs újszülött gyógyász.
Egyes helyeken tíz helyett 5-6 orvossal oldják meg a folyamatos ellátást: hullafáradt, mentálisan és szellemileg kizsigerelt szakemberekkel. Kis kórházakban azért szűnnek meg osztályok, azért kell központosítani őket, mert nincs orvosuk. De az alapellátásban is nagy hiány van, ami a kórházak működését is befolyásolja, drágítja a rendszert, hogy a túlterhelt intézményekben olyan esetek foglalják a kapacitásokat, amit egy háziorvos is el tudna látni – ha lenne. A szakemberhiány miatti túlterheltség egyértelműen rontja a betegbiztonságot és növeli a költségeket."