• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Melyik az egyik legkoszosabb tárgyunk?

Lapszemle Forrás: 24.hu

Az ideális a kutatók szerint az volna, ha kétnaponta erős fertőtlenítővel kimosnánk őket.

A törölközőnek normál esetben az lenne a feladata, hogy szárazra töröljön és megtisztítson minket – ezzel szemben kutatók szerint ez az egyik legkoszosabb használati tárgyunk a lakásban, két nap használat után annyi baktérium is lehet rajta, mint a vécénkben - írta a 24.hu. Az Arizonai Egyetem biológusa, Charles Gerba már régóta kutatja, mennyi baktérium található a lakásban használt különböző törlőanyagokon: a konyharuhán, a kéztörlőn vagy éppen a fürdőlepedőkön.

A törölközéssel a vizes anyagra juttatjuk a természetes baktériumaink egy részét is, de ezzel semmi gond nincsen, hiszen a szervezetünk hozzá van szokva, és fel van készülve arra, hogy legyőzze őket, ha kell. A probléma ott kezdődik, ha valamilyen oknál fogva másfajta baktériumok is kerülnek a törölközőre – mondjuk egy nem túl alapos zuhanyzás vagy kézmosás következtében. Ezek a baktériumok ugyanis a nyirkos és meleg környezetben azonnal elkezdenek szaporodni, és a következő törölközés során visszajutnak a bőrünkre, csak már sokkal nagyobb számban.

Charles Gerba egy még nem publikált kutatása során kimutatta, hogy az általa vizsgált törölközők majdnem 90 százalékán coliform baktériumok éltek, amelyek megtalálhatóak a vizes élőhelyeken, a talajban és a növényzeten; és általában nagy számban vannak jelen a melegvérű állatok székletében. erba azt is kimutatta, hogy a vizsgált törölközők 14 százalékán kólibaktériumok is voltak.

Persze attól, hogy valaki megtörölközik egy olyan törölközővel, amelyen ilyen baktériumok tanyáznak, még nem lesz azonnal beteg. A probléma ott kezdődik, ha sérülés, seb, vagy bármi olyan felület van az érintett felületen, ahol a törölközőn található kórokozók bejuthatnak a véráramba.