Menekülünk a magánosításba – az elit privát kórházakba fektet

Orvosi vizsgálatra bejelentkezni csak telefonon lehet, de a rendelőintézetek túlterhelt vonalai szinte elérhetetlenek. Ha végre sikerül is beszélni a központtal, akkor azon a melléken nem veszik fel, ahol a kívánt szakrendelésre lehetne jelentkezni. Ha mégis felveszik, akkor kiderül: belátható időn belül nincs időpont. A kórházak 98 új listát nyitottak azok számára, akiknek 60 napnál hosszabb ideig kell várakozniuk. Most, a járvány – legalábbis az első hullám – levonulása után kiderült: nincs elég orvos a túlméretezett állami egészségügyi szolgáltató rendszer működtetésére. A magánegészségügy a megoldás? - teszi fel a kérdést a 168óra.hu.

– A szakrendelők válságban vannak, az orvosok kiöregedtek vagy elmentek a magánellátásba. A rendszer valójában már a koronavírus előtti időben is akadozott. Így jellemezte a járóbeteg-ellátás helyzetét Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a 168 Órának. Mint mondta, tovább rontotta a helyzetet az a koronavírus-válság kezdetén meghozott döntés, amelynek értelmében felfüggesztették a 65 évesnél idősebb orvosok munkaviszonyát. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság ülésén elhangzott például, hogy Zuglóban az orvosok 37 százaléka volt korhatár feletti. Közülük minden harmadik végleg távozott, az újranyitáskor már nem tért vissza a rendelőbe. Nincs ok azt hinni, hogy másutt jobb a helyzet.

A járóbeteg-ellátásra egyébként 2018-ban a magyar háztartások 234 milliárd forintot költöttek – ahogy mondani szokták, zsebből. Többet, mint az állam. A SOTE Egészségügyi Menedzserképző Intézetének igazgatóhelyettese szerint ez azt jelzi, hogy tarthatatlanul alacsony a vizsgálatokra szánt állami normatíva, hiszen a közszolgálati rendszer ma is körülbelül tízszer annyi beteget fogad, mint a magánintézmények.

A járvány időszakában a háziorvosok 70 százalékkal kevesebb beteget fogadtak, mint korábban, de a társaság ülésén az is elhangzott, hogy a telefonos távgyógyításnak voltak pozitív tapasztalatai. Köztudott, hogy Magyarországon túl magas az orvos–beteg találkozások száma, egyesek számára ez afféle szabadidős program. Jó hatása lehet, ha fenntartják azt a járványidőben bevezetett protokollt, amely szerint az orvosok a telefonos konzultációt is elszámolhatták a teljesítmény-rendszerükben. Egy változatlan állapotú beteg számára az e-recept felírása is kielégítő megoldás.

...

A magánszolgáltatás lenne a megoldás az állami egészségügy válságára? A kincstári válasz szerint nem. A gyakorlatban azonban a magyarok – más választásuk nem lévén – a privátszektorba menekülnek, friss becslések szerint ma már 1000 milliárd forintot fizetnek ki zsebből egészségvédelemre.

Az ország 2017-ben 2639 milliárd forintot költött egészségügyre. Ebből 810 milliárdot, majdnem az összes kiadás harmadát a háztartások a hivatalos adón, az úgynevezett EHO-n túl, a családi költségvetésből állták. És ebben még nincs benne a hálapénz. Zsebből pótoljuk az állami gyógyszerkiadások csökkenését is: 2017-ben már többet költöttünk orvosságra a családi költségvetésből, mint az államiból – korábban erre még sohasem volt példa.

További részletek a cikkben.000000