Mennyi? 27. Mi 27? Mi mennyi? - Hány CT van Budapesten?

Ismét fellángolt a vita a fővárosi CT-berendezések kapcsán, de senki sem ismeri a számokat. A radiologia.hu elhatározta, hogy pótolja a hiányt, hiszen ezek a számok rendelkezésre állnak: 2010 óta szorgalmasan gyűjtik őket, amint egy új berendezést átadnak, vagy egy régit lekapcsolnak.

A poént azonban már az elején lelőjük: alapvetően nem a CT-berendezések száma, sokkal inkább az elvégzett (elvégezhető) vizsgálatok mennyisége határozza meg egy egészségügyi rendszer teljesítményét. Egy CT-berendezéssel egyaránt lehet naponta 5 vagy 50 CT-vizsgálatot végezni – ha van, aki kifizeti azt. Míg Nyugat-Európában egy CT-berendezésen átlagosan 6000 vizsgálatot végeznek évente, Magyarországon ez a szám meghaladhatja a 10.000-et. Lengyelországban százezer lakosra lebontva kétszer annyi CT-berendezés működik, mint itthon, de egy CT-berendezésen harmadannyi CT-vizsgálatot végeznek, mint Magyarországon. Ennek köszönhető, hogy míg százezer magyar lakosra 8400 CT-vizsgálat jut, százezer lengyel lakosra csupán 5000. A Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő adatai szerint egyébként Budapesten végzik el az összes CT-vizsgálat harmadát, közel 300 ezer vizsgálatot.

Még mielőtt belemegyünk a budapesti számokba, egy másik fontos részlet: a CT-diagnosztikát nem szabad önmagában szemlélni, hanem érdemes az egészségügyi ellátórendszerbe belehelyezni. Meg kell különböztetni az azonnali (akut) és tervezett (elektív) vizsgálatokat egymástól. Ahol sürgős ellátásra jelenik meg a beteg, például országszerte a 63 sürgősségi osztályon, ott kötelező kellék az azonnal hozzáférhető CT-diagnosztika. Ahol viszont nincs a CT-berendezés mögött azonnali terápiás lehetőség, oda nem szabad ismerten akut beteget beengedni, illetve kizárólag abban az esetben, ha az azonnali akut mentőszállítás rendelkezésre áll, és a beteg minél hamarabb megfelelő terápiához juthat.

Amikor 2010-ben elkezdtük gyűjteni a képalkotó diagnosztikai eszközökkel kapcsolatos adatokat, országszerte 73 CT-berendezés és 30 MR-berendezés működött. Amikor 2019. november 21-én, múlt csütörtökön Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón bejelentette, hogy Budapesten 27 CT-berendezés van, akkor még 124 CT és 76 MR, azaz összesen 200 nagydiagnosztikai eszköz működött az országban, de éppen aznap kapta meg engedélyét a 201. és 202. berendezés. És már ismert, hogy hol kezdi meg működését januárban a 203.

A budapesti helyzet

Azt nem tudni, Gulyás minisztert ki informálhatta arról, hogy a fővárosban 27 CT van, miért hallgatták el előle, hogy a kormányzat számára ennél sokkal pozitívabb a valóság. Persze, nem is egyszerű azt meghatározni, hogy mi is az a „van”. Erre utal cikkünk a „Mennyi? 30. Mi 30? Mi mennyi?” viccre utaló címe.

Holnap (2019. november 27. szerda) reggel Budapesten 43 CT-berendezés vár bekapcsolva arra, hogy befeküdjön a beteg és megtörténjen a vizsgálat. Ebből a 43 CT-berendezésből 35 gépnek van közvetlen vagy közvetett egészségügyi alapkezelői (NEAK) finanszírozása, 2 gép működését a fenntartó önkormányzat finanszírozza, 6 gépen pedig kizárólag a beteg (vagy egy privát egészségpénztár) tudja kifizetni a vizsgálatot, nincs semmilyen egyéb finanszírozása.

A működés szempontjából lényegtelen, ám érdekes információ, hogy a 43 berendezésből 22 gép van közvetlen intézményi (kórház, egyetem) tulajdonban, 21 gépet nem egészségügyi intézmény, hanem a gép magánegészségügyi üzemeltetője tulajdonol. A kórházi, egyetemi tulajdonban lévő berendezések közül mindegyiknek van NEAK-finanszírozása, de a 21 magántulajdonban lévő gépből is 13 berendezésnek van élő NEAK-finanszírozása.

A kerületi helyzet 

Sokan és sokat beszéltek már erről a témáról, segítsünk hát nekik konkrétumokkal. A jelenleg a fővárosban működő 43 CT-berendezés a 23 kerületből 13-ban működik. Nincs CT-berendezés az I. kerületben (ám ott egészségügyi intézmény sincs), a IV. kerületben eddig nem volt: éppen csütörtökön kapott üzemeltetési engedélyt egy magántulajdonú CT-berendezés, illetve a XV-XXIII. kerületek közül csak a XX. kerületben (a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban) van CT-berendezés.

Másként fogalmazva, ha a kerületi határokat és lakosokat szigorúan nézzük, akkor a főváros 1,75 milliós lakosságából 1,2 millió olyan kerületben lakik, ahol van CT, 550 ezer pedig olyan kerületben, ahol nincs. De mivel lehet sétálni, autózni, illetve létezik tömegközlekedés is a fővárosban, ez nem olyan nagy probléma…

Azt is tudjuk, hogy a kerületek közül aranyérmes a XII. kerület, amelynek határain belül 10 CT-berendezés üzemel, ezüstérmes a XIII. kerület, ahol 6 CT-berendezés működik, és a dobogó harmadik helyét a VIII. kerület kapja, ahol 5 CT várja a betegeket nap mint nap. Egyetlen CT-berendezés a II., IV., V., VII., X. és XX. kerületben található. De arról se feledkezzünk meg, hogy a fővárosi CT-ellátás érezhető részét nyújtja a városhatártól mindössze 640 méterre lévő Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban működő labor.

Tanulság

Az elmúlt napokban több egyetem tartott radiológusi szakvizsgát, melynek eredményeként a magyar radiológus szakorvosok száma közel 30 fővel nőtt. Ők szakvizsgájukon tanúbizonyságot tettek arról, hogy szakmájuk ismerői, az ultrahang, röntgen, CT- és MR-diagnosztikát magas szinten vagy még annál is kiválóbb színvonalon művelik. Ők olyan konstrukcióban lettek szakorvosok, és olyan jövedelmi lehetőségeik vannak, hogy nagy magabiztossággal állítható: nem fogják elhagyni a magyar egészségügyet.

Az elmúlt évtizedben a CT- és MR-berendezések száma megduplázódott. A növekedés persze lanyhul, de a trend nem törik meg:  a következő tíz évben újabb 80-100 új CT/MR-labor létesülhet, amelyekben elsősorban tervezett (elektív) vizsgálatokat fognak végezni. Az esetek leletezése teleradiológiai úton, a meglévő radiológus kapacitással nagy valószínűséggel megoldható. Az igazán nagy gond abban lesz, hogy ki fogja készíteni a vizsgálatot: a magyar radiológia következő nagy hiánya a szakdolgozók: CT/MR-operátor radiográfusok, röntgenasszisztensek terén várható…