Mennyi ma az emberi kor végső határa?

Az orvostudomány elképesztő fejlődésének köszönhetően az elmúlt 200 évben duplájára nőtt az ember várható élettartama. Lassítani tehát tudjuk az öregedést, de a nagy kérdés még mindig az: egyáltalán miért öregszünk? Az öregedési folyamat nem más, mint egy evolúciós stratégia – véli Vellai Tibor. Az ELTE Természettudományi Kar Genetikai Tanszékének vezetője a Szabad Föld – online-nak adott interjúban leszögezi: a természet már rég feltalálta a halhatatlanságot. 

– Nem kerülgetem a kérdést: mennyi időre tervezzek?
– Önnek középkorúként úgy 80 év a várható élettartama. Ez kétszeres növekedés az 1800-as évekhez képest, amikor a fejlett ipari országokban csupán 45-50 esztendő volt az átlagéletkor. A legújabb forgatókönyv szerint a mai gyerekek már 90-100 évvel számolhatnak a fejlett ipari országokban.

– Hol a felső határ?
– 100-120 év teljesen realisztikusnak tűnik, legalább ilyen hosszú időtartam biztosan kódolva van a génjeinkben. Véleményem szerint nem kell újabb 200 évet várni, hogy akár újra megduplázódjon az ember várható élettartama.

– Ez elég hihetetlenül hangzik...
– Három évtizede folyik világszerte intenzív öregedéskutatás, ez idő alatt körülbelül 500 olyan evolúciósan konzervált gént azonosítottak, amelyek szerepet játszanak az öregedési folyamat szabályozásában. Ha ilyen géneket mutációval „kiütünk", a vizsgált élőlény élettartama jelentősen megnő. A legszélsőségesebb példa erre Cynthia Kenyon amerikai genetikus nevéhez fűződik, aki egy fonálféregfaj génjeinek manipulációjával öt-hatszorosával hosszabbította meg az állat élettartamát: a normális 10-12 nap helyett 60 napig éltek a mutánsok. Emberi viszonylatban ez az élettartam 500 évnek felelne meg.

– De végül ezek a matuzsálemi korú fonálférgek is elpusztultak.
– Így igaz. Az öregedést fékezni tudjuk, de jelen tudásunkkal megállítani nem. További részletek a portálon olvashatók!