• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mennyi uniós pénzt költhetünk a következő ciklusban?

Lapszemle 2019.04.02 Forrás: PestiSrácok.hu
Mennyi uniós pénzt költhetünk a következő ciklusban?

A mostani időszak 23,6 Mrd eurója helyett Magyarország a 2021-2027-es időszakra 17,9 Mrd eurót kapna egészségügyre a Bizottság tervei szerint.

Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárt kérdezte a pestisracok.hu az egészségügyben megvalósult és tervezett uniós fejlesztésekről és a következő EU-s költségvetés (2021-2027) lehetőségeiről. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban ebből a keretből teljes több mint 148 milliárd forintot költ az ország egészségügyi fejlesztésekre. Ebből közel 85 milliárdot az infrastrukturális fejlesztésekre, a további több mint 63 milliárd forintot pedig az egészségügy humánerőforrás fejlesztésére fordítják. 

2010-re mekkora “hátrányt” halmoztunk föl az infrastrukturális beruházások terén, különös tekintettel az egészségügyre? Lehet-e ennek a méreteit, nagyságrendjét, hatásait szemléltetni?

Az előző, 2007-2013-as fejlesztési ciklussal kapcsolatban, ha a kormány nem avatkozik be, akkor 600-800 milliárd forint közötti támogatási összeget veszített volna el Magyarország. A 2007-2013-as időszakban rendelkezésére álló 24,9 milliárd eurós támogatási keretből 2010. április 30-ig az Európai Bizottság mindössze 3,8 milliárd eurót utalt át. A pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése eladósodást generált, főként az önkormányzati szektorban.

Az egészségügyet nézve a kórházakat fenntartó önkormányzatoknak az egészségügyi feladataik ellátásából eredő adósságállománya 2010-ben olyan mértékű volt, ami már veszélyeztette a szakellátórendszer működésének biztonságát. A 2010 – 2014 közötti időszak alapvetően orvosolta a korábbi kormányzatok általi gondatlan kezelés következtében kialakult torzulásokat. A Kormány állami fenntartásba vette az eladósodott egészségügyi intézmények többségét, rendeztük a jogviszonyokat, létrehoztuk az irányítórendszer koncepcionális fejlesztésének alapjait. Az egészségügyi infrastruktúra korábban nem látott mértékű fejlesztésen megy keresztül. Magyarország ma fejlesztési források felhasználásában az elsők között van, a 2007-2013-as fejlesztési ciklust forrásvesztés nélkül zártuk.

Milyen típusú pályázati lehetőségek kerültek kiírásra az egészségügyi rendszer fejlesztésére vonatkozóan, mely területekre koncentrálódnak a projektek a jelenlegi időszakban?

A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban az EFOP teljes keretéből jelentős összeget, több mint 148 milliárd forintot fordítunk az egészségügyi fejlesztések végrehajtására. Ebből közel 85 Mrd Ft-ot infrastruktúra fejlesztésre, míg 63 Mrd Ft-ot meghaladó összeget az egészségügy humán jellegű fejlesztésére fordítunk. Fontos megjegyezni, hogy az uniós forrásokat a magyar kormány költségvetési forrásokból is kiegészíti, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) segítségével Budapesten és Pest megyében is tudunk fejlesztéseket megvalósítani, így ezen kiegészítő forrásokkal együtt az egészségügy fejlesztése érdekében több mint 166 Mrd forint összegben vállalhatunk kötelezettséget.

Az egészségügyi ellátórendszer módszertani és informatikai korszerűsítése, a családokat érintő egészségügyi fejlesztések, a betegellátás színvonalának növelése, az ellátás hatékonyabbá tétele és a humán erőforrás megtartása alkotja az EFOP egészségügyet érintő fejlesztési irányát. Átfogó fejlesztéseket valósunk meg a prevencióra, a betegségek megelőzésre, az egészségtudatos szemlélet elterjesztésére valamint a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására helyezzük a hangsúlyt.

Támogatjuk az alapellátást, fejlesztjük a népegészségügy rendszerét, korszerű szűrővizsgálatokra mozgósítjuk a lakosságot, egészségfejlesztő programokat biztosítunk. Kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy a kórházainkban fejlett infrastrukturális bázist alakítsunk ki, modern technológiákat és informatikai rendszereket vezessünk be, növeljük a betegbiztonságot. Mindemellett ösztöndíjprogrammal támogatjuk az egészségügyi pályát választókat, hiányszakmás képzéseket indítottunk, elősegítjük a foglalkoztatást.

...

A következő uniós költségvetési ciklusban mekkora források várhatóak egészségügyi célra?

Az Európai Bizottság az Európai Unió kohéziós költségvetésének közel tíz (9,9) százalékos lefaragását javasolta, de Magyarország és néhány más tagállam (Csehország, Észtország, Litvánia és Málta) esetében 24 százalékos lenne a vágás. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a mostani, 2014-2020-as időszak 23,6 Mrd eurója helyett Magyarország a 2021-2027-es időszakra 17,9 Mrd eurót kapna a Bizottság tervei szerint. Míg most hazánkban az egy főre jutó támogatás mértéke nagyjából 320 euró évente, ez a Bizottság javaslata alapján a következő időszakban 260 euróra csökkenne, amelyet magyar részről nem tudunk elfogadni és a tárgyalások során a források ilyen mértékű csökkentésének elkerülése a célunk.

További részletek a cikkben.