Mennyi vakcina érkezik, kiket olthatnak be elsőként?

Száznyolcvannégy ország, köztük Magyarország is csatlakozott a koronavírus elleni védőoltásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítását célzó kezdeményezéshez, a COVAX-hoz. A kezdeményezés tervei szerint 2021 végére 2 milliárd adag vakcinát terveznek gyártani és méltányosan elosztani a világ országai között, írja a 24.hu.

A gyakorlatban ez kizárja, hogy a legfejlettebb országok adott esetben beoltassák a teljes lakosságot, miközben a szegényebb államok csak hírből ismerik a vakcinát. A COVAX-kezdeményezés keretében ugyanakkor legkorábban 2021 közepén kezdhetik meg a védőoltások szétosztását.

Mindeközben az Európai Bizottság 300 millió embernek elegendő dózis leszállításáról tárgyal a Pfizer 94 százalékos hatékonyságú vakcinájából. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatása szerint Magyarország ebből összesen 4 millió 439 ezer adagot kötött le. Ez hatalmas szám, de a cég év végéig 50 millió oltóanyagot tud legyártani, ebből 25 millió az Egyesült Államoknak jut, a másik 25 milliót pedig az európai országok között osztják szét, a Pfizer szerint igazságosan.

Erről még nem született döntés, de a kontinensen jó eséllyel lakosságarányosan juttatják el az idén rendelkezésre álló vakcinát azoknak az államoknak, akik kötöttek le belőle. Európában 760 millióan laknak, így Magyarországra megközelítőleg 300 ezer oltóanyag juthatna december végéig, január elejéig. Az biztos, hogy a gyár az engedély megszerzése után azonnal kész 20 millió vakcinát útnak indítani.

Emellett a Janssen Pharmaceutica amerikai vállalkozás harmadik engedélyezési fázisban lévő vakcinájából 4 millió 360 ezer adagot, az AstraZeneca Oxfordban kifejlesztendő vakcinájából pedig 6,5 millió darabot foglalt le a magyar kormány, ami 3 millió 270 ezer adagnak minősül, mivel két oltásra van szüksége egy embernek. Utóbbival kapcsolatban szintén csütörtökön derült ki, hogy 70 éves kor felett is hatékonynak tűnik az előzetes eredmények szerint.

Aztán ott van a sokat emlegetett orosz vakcina is, amiből csütörtökön kapott mintát hazánk, és ha a bevizsgálás során megfelelőnek tartják a tudósok, akkor Szijjártó Péter tájékoztatása szerint kisebb mennyiségben oltani is kezdhetik vele az embereket az év végén. Ennek jogi akadálya aligha lesz, a kormány ugyanis rendeletben egyszerűsítette és gyorsította fel a koronavírus ellen külföldön gyártott oltóanyagok és gyógyszerek Magyarországra történő behozatalát, igaz, a 24.hu megkeresésére az Európai Bizottság azt közölte, a magyar kormány egyelőre nem vette fel a kapcsolatot velük az orosz vakcina engedélyeztetésével kapcsolatban. Kerestük a Külügyminisztériumot is, hogy a kisebb mennyiség nagyságrendileg milyen számot takar, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Szerdán a Moderna is bejelentette, hogy 95 százalékos vakcinát fejlesztettek, ebből még idén 20 milliót le is gyártanak majd, de ezeket kizárólag Amerikában használják majd fel. Jövőre 500 millió és egymilliárd közti oltóanyag előállítását tervezik, ezekből már juthat majd Európába is.

A célcsoportok felállításakor kulcsfontosságú a stratégia. A WHO szerint ha egy kormány a halálozási rátát szeretné csökkenteni, akkor a legnagyobb kockázatnak kitett embereket kell elsőként beoltani, a hatásosnak bizonyuló gyógyszereket pedig ezzel egy időben a legkritikusabb állapotú betegek részére kell biztosítani.

A WHO azt javasolja, hogy a célcsoportok definícióját a járványügyi és a tudományos bizonyítékok alapján határozzák meg. Figyelembe kell venni, hogy a tapasztalatok alapján milyen betegségben szenvedőkre, milyen korosztályra jelenti a legnagyobb veszélyt a koronavírus.