Mentális problémának minősülhet a játékfüggőség

Elsőként veszi fel a játékokhoz kapcsolódó rendellenességet vagyis a játékfüggőséget a betegségek nemzetközi osztályozásába (International Classification of Diseases) az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ezzel elismeri a játékok esetleges egészségkárosító hatását - írja a New Scientist nyomán a hwsw.hu.

Az orvosok és más szakemberek által gyakran használt diagnosztikai kézikönyv frissített változata legutóbb 1990-ben jelent meg, amelyben még érthető módon nem szerepeltek a digitális környezetben észlelhető problémák, de a 2018-as kiadásban (ICD-11) már erre is figyelmet fordítottak a WHO szakértői. A játékfüggőség az osztályozás szerint a mentális eredetű problémák listájára kerül fel, azonban a mobil- és internetfüggőség nem kapott helyet a frissített rendszerben sem "elegendő bizonyíték híján", így azokat továbbra sem lehet majd betegségnek tekinteni.

A függőséggel küzdő személy nem tudja szabályozni a játékot, akár például annak gyakoriságát, intenzitását, időtartamát, az elkezdését vagy a befejezését. A viselkedésmintázat pedig elég súlyos ahhoz, hogy jelentősen károsítsa a személyes, családi, szociális, oktatás, munkahelyi vagy más fontos életterületeket. A rendellenesség lehet folytonos vagy folyton megújuló epizodikus. A szakértők szerint a függőség 12 hónap alatt biztosan diagnosztizálható, azonban ez az időszak csökkenhet, ha minden diagnosztikai követelmény teljesül és súlyos tünetek jelentkeznek.

Ezzel a megközelítéssel viszont nagyon sok olyan ember lenne diagnosztizálható a játékfüggőség tüneteivel a szakértők félelme szerint, akik valójában csak "szenvedélyesen" szeretnek játszani.

A szakértők közötti vita már egészen régóta tart, 26 szakértő egy évvel ezelőtt a Research Gate tudományos oldalon tett közzé nyílt levelet tiltakozásként, mivel szerintük nincs elég elfogadható kutatási eredmény ahhoz, hogy a WHO hivatalosan is elfogadja a játékfüggőséget.