Az, hogy a mentőszolgálat még a nehéz körülmények ellenére is jól működik, szinte kizárólag az itt dolgozók érdeme.
Kisbér mentőállomásának teljes felújítása nem tűr halasztást. Az épület nagyon rossz állapotban van, szükség lenne a fűtési rendszer korszerűsítésére. Egyebek mellett ez is elhangzott a képviselő-testület tanácskozásán. Az, hogy a mentőszolgálat még a nehéz körülmények ellenére is jól működik, szinte kizárólag az itt dolgozók érdeme. Ők azok akik naponta indulnak útra, hogy életeket mentsenek, de az ő munkahelyi életkörülményeikkel nem mindenki törődik egyformán. Lehet persze pénzhiányra és egyéb nehézségekre hivatkozni, de esetükben ez nagyon méltatlan lenne – írja a 24 Óra – online.
Már csak azért is, mert a gépjárművek garázsának az aknája évek óta balesetveszélyes. Mára már a pereme is széttöredezett, nem véletlen, hogy közelében egyik járművel sem parkolnak le a gépkocsik vezetői. Ugyancsak régi gond, hogy nincs fekete-fehér öltöző, fertőtlenítő, ugyanakkor a hajdani műhely jelenleg inkább kényszer-raktár, ahol nosztalgikus műemlékként porosodik a vasból készített MENTŐK felirat is, ami hajdanában az épület tetejét díszítette. Az a tény, hogy már nincs a régi helyén, valójában nem probléma.
Az viszont igen, hogy a mentőtiszti szoba sem felel meg az előírásoknak. Elavult, vezetékei, szerelvényei már rég cserére szorultak volna, burkolólapjai szintén. A szervezet területi vezetői azt is leírták helyzetértékelésükben, hogy a garázskapuk cseréje is elengedhetetlenné vált, mert azok már nem javíthatók. Ugyancsak meg kellene oldani az összes nyílászáró szigetelését, a zuhanyozók felújítását és a többi helység balesetmentessé tételét szintén. Továbbá a lefolyórendszer felülvizsgálatára is szükség lenne, mert az nagyon gyakran eldugul.
Bár a világítással többnyire nem volt gond eddig, azért a villanyvezetékek is cserére szorulnának. Már csak azért is, mert ezt az érintésvédelmi jegyzőkönyv is tartalmazza. Az udvari- és a garázskapukat automatizálása is fontos lenne, ezzel ugyanis értékes perceket nyerhetnének, gyorsabban érhetnének a betegekhez, a baleseteket szenvedettekhez.
A képviselő-testület tagjai azt is megtudták, hogy városukban és Komárom-Esztergom megye területén sajnos a korábbi évekhez hasonlóan magas a szakemberek cserélődése. A szakképesített mentőápolók aránya területi szinten a tavalyi esztendőhöz viszonyítva rosszabb, viszont az újonnan felvetteket mind beiskolázták, akik már megfelelő felkészültséggel végzik munkájukat. Sajnos arra nincs garancia, hogy ők hosszabb távon maradnak, mert a kiképzett dolgozók megtartása sem könnyű.
A jelenlegi járműpark megfelelő, fejlesztést nem igényel – ez is kiderült. Aggasztó viszont a kocsik ideiglenes leállítása. Sajnos egyre gyakoribbak az öreg járművek műszaki hibái. A bajt csak fokozza, hogy tartalék gépjármű sokszor még a megyeszékhelyen sem áll rendelkezésre, a többi mentőállomáson pedig soha. Ez alól Kisbér sem kivétel. Ehhez a problémához képest az már csak jelentéktelen apróság, hogy a mentőjárművek esztétikai hiányosságai is egyre szembetűnőbbek. Ám aki bajba kerül, azt ez érdekli a legkevésbé.
Komárom-Esztergom megye területén tavaly 11 alkalommal riasztották tömeges balesethez a mentőket. A szervezet regionális vezetője az ilyen alkalmakkor végzett szakmai munkájukat is jónak értékelte, ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a jövőben még hatékonyabb legyen a fájdalomcsillapítás, bár ebben a vonatkozásban jelentős előbbrelépés történt az utóbbi években.
Az épület korszerűsítése mellett – a szakterület irányítói fontosnak tartják az esetkocsi-ellátottság további javítását is. Az elengedhetetlennek látszó felújításokat szűkebb hazánkban nem csak Kisbéren kívánják megvalósítani anyagi lehetőségeik függvényében, de Komáromban, Tatabányán, és Oroszlányban is. Ebben az érintett önkormányzatok segítségére is számítanak, főként azért, mert Kisbéren és Oroszlányban teljes felújítás szükséges, Tatabányán az elöregedett garázskapuk elektromos szerkezetűekre történő cseréje elengedhetetlen, Bábolnán pedig egy új mentőállomás építésére is égető szükség lenne.