Mentők karácsonya: aki a családjával töltheti a karácsonyt

A mentőknél a karácsony ugyanolyan, mint egy sima hétköznap, azaz inkább olyan, mint egy sima hétvége, legalábbis ami a létszámot illeti. Rosszullétek, balesetek azonban ilyenkor is történnek, olykor még több is, mint máskor, de szerencsére az esetszám az idén karácsonykor átlagos volt – legalábbis csütörtökön reggel, amikor ellátogattunk a mentőállomásra, még ez volt a helyzet. A karácsonyi időszakban napi 60-70 vonulás volt a megyében, ami átlagosnak számít, kirívó eset nem történt. Sokat számít az is, hogy enyhe az idő, nincs hó, és szerencsére öngyilkosság sem történt az idén, mert azért karácsonykor megszaporodnak az ilyen esetek – tudta meg a vaol.hu Kunné Dancs Eszter mentésvezetőtől.

Mikor megérkezünk, néhányan sonkás-szalonnás rán­tottát falatoztak, amit ezúttal egy szuszra meg is tudtak enni. Ez bizony nagy szó, mert ahogyan Köcse Tamás vezető mentőtiszt meséli: soha nem lehet tudni, hogy egy étkezés meddig tart, s hány részletben megy végbe, mert riasztás –az bizony bármikor jöhet.

– Könnyen lehet, hogy a beszélgetésünket is félbe kell majd szakítani, mert ma én is vonulós vagyok – mondja. Most azonban nyugalom van, megbeszéljük, hogy jut idő egy csoportképre is. Ketten azonban már nem tudnak jönni, valaki rosszul lett, indulniuk kell, és miközben a kép elkészül, újra megszólal a csengő. Egy perc sem telik el, újabb kocsi hagyja el a mentőállomást, ezúttal benne ül Köcse Tamás is. Egy perc, legfeljebb ennyi idő telhet el a riasztás és az indulás között. A mentőknél a beosztás éppen úgy van, mint minden olyan munkahelyen, ahol állandóan szolgálatban kell lenni, és ahol figyelnek egymásra a kollégák. Akinek családja van, azt az ünnep első napjaiban igyekeznek kímélni, és különben is igyekeznek figyelembe venni a kéréseket, Köcse Tamásnál például 30 éve hagyomány, hogy december 26-án szolgálatban van. Hogy karácsony van, most csak egy apró fenyőfa jelzi a bejáratnál, na meg persze az, hogy az étkezőben az asztal roskadozik a bejgliktől és mindenféle finomságtól, ilyenkor mindenki hoz egy kis hazait. Továbbiak a teljes cikkben