Mentőtiszt az öngyilkosságok megelőzéséért

Vajon miről beszélhetnek a mentőben a kórház felé tartva azok, akiknek nem sikerült önkezükkel véget vetni saját életüknek? És mit mondjon egy mentős a háztetőről épp leugrani készülő kamasz srácnak? Kovács Zsolt hajdúnánási mentőtisztet és addiktológiai konzultánst nemrég tüntették ki mindazért, amit az öngyilkosságok megelőzéséért tesz. Az nlc.hu készített interjút vele.

- A hivatásodból adódóan rengeteg öngyilkossággal találkozol. Ha valahol ilyesmi történik, te mindig a helyszínen hagyod a Lélekben Otthon Alapítvány szórólapjait az érintetteknek. Élnek a lehetőséggel? Kérnek segítséget?

- Ez a szóróanyag inkább az öngyilkosok családtagjainak szól. Előfordul, hogy később segítséget kérnek, felhívnak, hova fordulhatnának. Úgy tudom, hogy az országban egyedülálló módon minden mentőkocsiban elhelyezünk a kiadványból, de kitesszük orvosi ügyeleteken, mentőállomásokon, és minden befejezett öngyilkosság helyszínén is. Egy ilyen helyzetben a családtag nem fogja olvasni a kiadványt, de lehet, hogy néhány hét múlva a kezébe kerül. Egy ilyen tragédia hatalmas teher az elkövetők családtagjainak, ennek ellenére a legtöbbször semmilyen terápiába nem vonódnak be. (...)

Egy időben sokat kutattam, hogyan lehet megoldani olyan krízishelyzeteket, amikor valaki azzal fenyegetőzik például, hogy felrobbantja a gázpalackot vagy felakasztja magát, miközben mások a szobán kívül rekedve, az ajtó mögött állnak. Egyszer egy fegyveres testületnél dolgozó férfi fejbe lőtte magát az irodájában, miközben az ajtó mögött ott álltak a munkatársai tehetetlenül. Mit mondhattak volna egy ilyen helyzetben? Hogy lehetne segíteni akkor is, amikor nem biztonságos valakit a helyszínre küldeni? Hogyan lehetne ezt a krízist öt perc alatt feloldani? Végül egy izraeli mintát találtam erre, egy túsztárgyalási technikát: alkupozícióba kell hozni a másikat. Egyszer kihívtak egy nevelőotthonos gyerekhez, aki a tetőről akart leugrani. Egy ilyen helyzetben nemcsak az frusztrált, aki öngyilkos akar lenni, hanem az is, aki megpróbálja meggyőzni, hogy ne tegye. A „kihívom a rendőröket”, „beviszünk az elmeosztályra”, „ne butáskodj” típusú próbálkozások biztosan nem segítenek. Ebben a beszűkült, izolált tudatállapotban nem érdekli a másikat, mit akarnak neki mondani, ő csak egy valamire tud gondolni: hogy leugorjon. Végül felmentem hozzá, és beszélgetni kezdtem vele. Néhány perc múlva magától lejött. A teljes interjú itt olvasható