• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Meredeken emelkednek a tudományos ráfordítások

Lapszemle 2020.06.10 Forrás: magyarnemzet.hu
Meredeken emelkednek a tudományos ráfordítások

Míg 2010-ben a GDP 1,14 százalékát tették ki a K+F ráfordítások, addig 2018-ban már 1,53 százalékát tudták erre felhasználni.

Minden eddiginél jobban igyekszik kiaknázni a kormány a tudományos kutatásokban rejlő lehetőségeket. A tudósok legígéretesebb, innovatív ötleteire a jövőben még több pályázati pénz jut, sőt a kutatói béremelés is tervben van - írja a magyarnemzet.hu.

Egyre több pénzt költ a kormány a tudományos kutatásokra: míg 2010-ben a GDP 1,14 százalékát tették ki a K+F ráfordítások, 2017-ben már a GDP 1,33 százalékát, 2018-ban pedig 1,53 százalékát tudták ugyanerre a célra felhasználni – derül ki a Magyar statisztikai zsebkönyv 2019 elnevezésű kiadványból. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott dokumentuma szerint az éves ráfordítás több mint a duplájára, 310,2 milliárdról 654,1 milliárd forintra változott a jelzett időszakban. A források fele vállalkozásoktól jön, harmada az állami büdzséből, majdnem 15 százaléka pedig külföldről. Összességében a pénz 41,6 százalékát kutatásra, nagyobbik részét (58,4 százalékát) pedig kísérleti fejlesztésre használták fel 2018-ban.

Az adatok szerint egyre több helyen és többen foglalkoznak tudománnyal: a kutató-, fejlesztőhelyszínek száma több mint ötszázzal emelkedett meg 2010 és 2018 között, így ma már csaknem három és fél ezer kutatóhely van az országban, a foglalkoztatottak létszáma tizenkétezer fővel nőtt az évtized eleje óta, több mint 66 ezren dolgoznak a tudomány területén, közülük mintegy 46 ezer fő kutató vagy fejlesztő. Az érintettek leginkább műszaki és természettudományos ágazatokban tevékenykednek, erre a két területre megy el a ráfordítások legnagyobb része, több mint 80 százaléka.

A tudományos eredményeket jól mutatják a szabadalmak, amelyeknek a száma ugyancsak kedvezően változott. Az újonnan bejelentett szabadalmak száma ugyan csökkent (míg 2010-ben 696 volt, 2018-ban 443 kezdeményezést jelentettek be), az adott évben megadott összes szabadalom száma ugyanakkor háromezerről ötezer fölé emelkedett a KSH adatai szerint. 2018-ban összesen 28 677 szabadalom volt érvényben az országban, amely több mint kétszerese a 2010-ben rögzített 13 853-as számnak.

Az eredmények elismerését és az új tudományos kezdeményezések ösztönzését kiemelt célként kezeli a kormány, szeretnék, ha Magyarország néhány éven belül jelentősen javítani tudná a ma még csak mérsékeltnek számító innovációs tevékenységét. Ennek érdekében országszerte nyolc helyszínen hoznak létre hamarosan nagy egyetemi innovációs központokat. A cél, hogy minél több újító ötlet szülessen, és ezekből lehetőleg jó sok szabadalom, illetve piaci hasznot hozó termék, szolgáltatás vagy együttműködés alakuljon ki.

További részletek a cikkben.