Merkely Béla: Biztosan lassulni fog a járvány terjedése

A platófázis elérése után, 2021 elején kellene megismételni a lakosság átfertőzöttségét megmutató, reprezentatív koronavírus-tesztelést – mondta a Magyar Nemzetnek Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora szerint a legfrissebb korlátozó intézkedések biztosan lassítják a járvány terjedését, miután az emberek közötti kontaktusok száma várhatóan több mint hatvan százalékkal csökken. A professzor beszámolt arról is, hogy a kórházba kerülő betegeknek csak a tizede igényel intenzív osztályos kezelést, gyermekek esetében pedig továbbra is a tünetmentes lefolyás jellemző. Az elektív műtétek halasztásáról azt mondta: a Semmelweis klinikáin biztosan nem marad el egyetlen szív-, ér- és onkológiai műtét sem, és elvégzik az összes lehetséges szervátültetést is.

– Nyár elején a négy orvosképző egyetem a Semmelweis vezetésével 10 500 fős, reprezentatív mintán végzett Covid-tesztelést. Akkor arról volt szó, hogy szükség esetén ezt ősszel megismétlik. Végül miért nem történt ez meg? Lesz belőle valami?

– A társegyetemek támogatásával most készítem azt a szakmai anyagot, amely arról szól, hogy a koronavírus-vakcina megérkezése és az oltás bevezetése előtt, a platófázis (vagyis a stagnáló betegségszám) elérése után, év elején lenne szerencsés megismételni a vizsgálatot. Ekkor ugyanis nemcsak az aktuális, országra vetített reprezentatív betegszámokról kapnánk hasznos információkat, hanem az átfertőzöttségről is. Egy esetleges vizsgálatból pedig kiderülhet az is, hogy mennyi ideig tart ki az úgynevezett humorális védettség, illetve hogyan változik az antitestek szintje az új típusú koronavírus-megbetegedés súlyosságától, valamint a gyógyulástól eltelt időtartamtól függően.

Az újabb országos szűrővizsgálatot akkorra kellene időzíteni, amikor már túl vagyunk a második hullám csúcspontján.

– A kiskorúak többségénél enyhe lefolyású a betegség. Az igazoltan fertőzött gyerekek mekkora hányada kerül kórházba? A kicsiknél is jellemzően azok a súlyos esetek, akinél alapbetegség is van? Van eltérés a gyerekek és felnőttek tipikus tüneteiben?

– Nemcsak a nemzetközi kutatások és külföldi publikált adatok alapján tudjuk, hanem a saját benyomásaink is azt támasztják alá, hogy a gyerekek szervezete ellenállóbb a koronavírussal szemben. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy kisebb az esélyük a megfertőződésre, hanem abban is, hogy ha elkapják a vírust, akkor nagyon enyhék a tüneteik. Legtöbben közülük tünetmentesek maradnak, de a környezetüknek vektorként működve átadhatják a vírust.

A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a Covid–19 tünetei korcsoportonként eltérőek, így például az íz- és szagvesztés a gyereknél ritkábban jelentkezik. Ritkább tünetként náluk is előfordulhat azonban magas láz és köhögés, fáradtság és fejfájás, illetve kisebb százalékban kiütés is.

– A 60–70 év feletti korosztályban is vannak tünetmentes hordozók és enyhe tünetesek?

– A fiatal korosztályra jellemzőbb inkább a tünetmentes lefolyás.

A Covid–19 ugyanis kétféle módon károsíthatja a szervezetet: egyrészt a már meglévő, krónikus betegséget erősíti fel, mely gyakoribb az idősebbekknél; a másik módja pedig, hogy olyan heves immunreakciót vált ki (citokinvihar), amely komoly tüdőgyulladást és többszervi károsodást eredményezhet.

– A kórházi ápolásra szoruló Covid-betegek mekkora hányada van súlyos állapotban, illetve kerül intenzív osztályra?

– A járvány jelenlegi felfutó szakaszában egyértelműen látszik, hogy a betegek számának emelkedésével a kórházban ápolt betegek aránya – köztük az intenzív osztályon ápoltaké – is növekszik. A kórházba kerülő betegek tíz százaléka igényel intenzív osztályos kezelést. Nem véletlenül mondom azt, hogy a Covid–19 Janus-arcú, kétarcú vírus, ezért nem lehet egész pontosan meghatározni, hogy kinél lesz súlyos vagy enyhébb lefolyású.

A betegség második hetének kezdetén nemritkán megfigyelhető, hogy hirtelen súlyosbodik a betegek állapota, és a kialakuló kétoldali tüdőgyulladás miatt romlik a szervezet oxigénellátottsága. Továbbiak a cikkben