• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Merkely: gyors változások a gyakorlati orvosképzésben

Lapszemle 2018.07.31 Forrás: medicalonline.hu
Merkely: gyors változások a gyakorlati orvosképzésben

A rektori kabinet megerősítése volt a célja, s úgy érzi, tapasztalt, ereje teljében lévő csapat állt össze.

Optimistának kell lenni, és hinni abban, amit csinálunk – sűrítette egy mondatba hitvallását dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem július 1-jén hivatalba lépett rektora, akivel a MedicalOnline készített interjút. Először is arról beszélt, kik lesznek a közvetlen munkatársai: 

- Az általános helyettesem dr. Bánhidy Ferenc, a II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika professzora. A tudományos és innovációs feladatokért a gyógyszertan professzora, dr. Ferdinandy Péter felel, az ő feladatai közé tartozik többek között az egészségipari kapcsolataink fejlesztése, a forrásbevonás képességének megteremtése, a transzlációs kutatások erősítése. Az egyetem oktatási rektorhelyettese a továbbiakban is dr. Hermann Péter, a Fogorvostudományi Kar professzora, míg a klinikai rektorhelyettes, dr. Szabó Attila, gyermekgyógyász professzor lehet a Klinikai Központ elnöke is – miután ennek jogszabályi feltételei teljesülnek. Az ő feladata a gyógyításban szükséges, jövőbe mutató fejlesztések koordinálása és a betegellátás működőképességének biztosítása. Attila a klinikai központ vezetőjeként korábban is a helyettesem volt. A kormány tavaly decemberben jóváhagyta a Semmelweis XXI. programot, a teljes portfóliónkat érintő fejlesztések már folyamatban vannak. Az ezzel kapcsolatos teendőket – ahogyan eddig – a Gyógyszerésztudományi Karról dr. Hankó Balázs viszi, stratégiai és fejlesztési rektorhelyettesként. Az egyetem pozícionálása, valamint fennállásának negyed évezredes ünnepségeinek előkészítése is az ő feladata lesz. A célom a rektori kabinet megerősítése volt, úgy érzem, egy tapasztalt, ugyanakkor ereje telkében lévő csapat állt össze.

- Szinte elsőként említette a tudományt és az innovációt. Ez azt jelenti, hogy ez a terület kiemelt szerepet kap?

- Gyakorló klinikusként magam is oktatok, kutatok és gyógyítok, az egyetem is erre az elválaszthatatlan hármas egységre épül, mely lassanként kiegészül a negyedik elemmel, az innovációval. A három terület a továbbiakban is egyensúlyban lesz, de tény, hogy a curriculum reformjára és az innováció fejlesztésére stratégiai szinten fókuszálunk. A betegellátásról klinikusként határozott elképzelésem van, így ennek megvalósítása operatív szinten fog zajlani. Ugyanakkor a fejlesztésekből nem szabad kimaradni, mert egyértelműen az egészség- és gyógyszeripar lesz a következő évtizedek húzóágazata. Bár az egyetem gazdálkodási kerete meglehetősen szűkös ahhoz, hogy önállóan vágjon innovatív fejlesztésekbe, de az innovációért felelős rektorhelyettesnek éppen az a feladata, hogy megtalálja és kiépítse az kooperációt lehetővé tevő csatornákat – akár a Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködve, akár kisebb vállalkozások vagy nagyobb cégek bevonásával.

- Hogyan alakul át a képzés?

Az elméleti alapozást már a harmadik évben átmeneti képzés követi az elmélet és a klinikum között, a negyed- ötöd- hatodév pedig az erőteljes klinikai képzés időszaka, tömbösített, betegágy melletti oktatással. Ezt követné az emelt szintű rezidensképzés, amelynek feltételrendszerét most teszteljük egy pilotprojekt keretében. Két évről egyre csökkentenénk a törzsképzés idejét, és sokkal erősebb kompetenciákat adnánk a rezidensek kezébe, megváltoztatva azt az elavult nézetet, hogy a rezidens még nem orvos. A cél az, hogy a világhírű elméleti képzésünk mellett egy szintén erős klinikai gyakorlati képzést is kapjanak a hallgatók.

A mindennapi betegellátás jelentős része számos országban a rezidenseken alapszik, a tutor kontrollálja és irányítja a feladatokat, és csak a komplex beavatkozások elvégzését veszi át. A klinikai képzés legfőbb célja az önálló döntéshozás képességének kialakítása, hiszen az orvosnak el kell döntenie, hogy egy adott terápiás irány milyen egyedi rizikóval és haszonnal jár az adott beteg számára, paralel vizsgálva számos más utat, végül kiválasztva a beteg számára legüdvözítőbbet. Ez egy olyan szemlélet, ami szakmai tudáson, sok tapasztalaton és egyedi példán alapszik.

A teljes interjú a portálon olvasható.

Fotó: Semmelweis Egyetem - Kovács Attila

Legolvasottabb cikkeink