Merkely: Mindenre nyitott orvosokat kell képeznünk

A kórházaknak sokkal nagyobb bevételük származik kutatásból és innovációból, mint oktatásból és egészségügyi ellátásból — ad magyarázatot a Magyar Nemzetnek adott interjúban Merkely Béla arra, miért is tűzte ki célul, hogy az oktatást egyre inkább az egészségipari innováció felé fordítsa. A Semmelweis Egyetem rektora innováció alatt a gyógyításban valóban használható fejlesztéseket ért, olyat, mint például az éren keresztül végrehajtott szívműtét, amit ma már altatás nélkül is elvégeznek.

– Az oktatási struktúra ezek szerint több ponton is megváltozik. Kihat a reform az egyetem szemléletmódjára is?

– Tudni kell, hogy az orvostudományi tudás kétévente megduplázódik. Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy elejétől a végéig mindent meg akarjunk tanítani a hallgatóknak. Sokkal fontosabb, hogy mindenre nyitott orvosokat képezzünk, akik később a saját szakmájukban el tudják sajátítani azokat a tudáselemeket, amelyek egyébként folyamatosan gyarapodnak, fejlődnek.

– Az egyetem fókuszában álló oktatás, kutatás és gyógyítás hármasa miben fog megújulni?

– Mint ahogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a jubileumi tanévnyitónkon fogalmazott, a Semmelweis Egyetem mint Közép-Európa legjobb orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézménye jó modellje annak, amit a kormány a felsőoktatási megújítás kulcsának tekint. Hiszen itt intézményen belül adott a mindennapi gyakorlat, a magas színvonalú, a Semmelweis-klinikák által biztosított betegellátás és az oktatók, akik egyben gyakorló szakemberek. Mindezek mellett jelentős célunk, hogy az oktatást egyre inkább az egészségipari innováció felé fordítsuk, ez már a rektori pályázatomban is szerepelt. Számos külföldi példa bizonyítja, hogy a kórházaknak sokkal nagyobb bevétele származik kutatásból és innovációból, mint oktatásból és egészségügyből. Ez azt jelenti, hogy nemcsak meggyógyítjuk a betegeket, hanem folyamatosan kutatjuk és fejlesztjük a gyógyítás lehetőségeit is az innovációkkal. Ezt fogja szolgálni a VIII. kerületben, több egyetem együttműködésé­ben megvalósuló Science Park, illetve a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán létrejövő innovációs kutatási laboratórium, amely a tervek szerint 2020 márciusában nyitja meg kapuit, de a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum is.

– Valóban megvalósítják az egyetemi társulásokat, amelyekről a közelmúltban cikkezett a sajtó? A Semmelweisnek miért lenne előnyös ez, ha már eleve előkelő helyen szerepel a felsőoktatási rangsorokban?

– Nincs szó egyetlen nagy budapesti egyetemről. Téved, aki azt gondolja, hogy ha több egyetemet összevonnak, akkor az összevont létesítmény feltétlenül előrébb jut a rangsorokban, hiszen méretarányosan vizsgálják az elért eredményeket is, és ezzel a mi fenntartónk tisztában van. Olyan stratégiai együttműködéseket, illetve szövetséget tudunk elképzelni, amelyek valamennyi félnek előnyösek, és nem csak az egyik húzza fel a másikat. Ennek valóban lenne értelme, ilyenre magam is nyitott vagyok. Jelenleg is vannak együttműködések az egyetemek között, arra lehet alapozni. Ahogy említette, valóban évről évre jó helyen szerepelünk a rangsorokban, erősek vagyunk az oktatásban: nyolcszoros a túljelentkezés a német nyelvű képzésünkre, három és félszeres az angolra és négyszeres a magyarra.

 A teljes interjú itt olvasható