Mérlegen az Orbán-kormány egészségpolitikája

„Itt az idő, hogy rendbe tegyük az egészségügyet" – olvasható a 2010-es kormányprogramban. A dokumentum 27 célt fogalmazott meg, többek között, hogy leszámolnak az MSZP-SZDSZ kórházi hierarchiájával, a kapacitásokat térségi szinten határozzák meg, és ami a legfontosabb, hogy mindehhez elegendő forrást is biztosítanak - írja a hvg.hu portál.

Amit a nagy egészségügyi reformprogramban, a Semmelweis-tervben beharangoztak, azt Széll Kálmán felülírta: a megszorítások és a költségvetések egyik nagy vesztese az egészségügy volt, a kiadások nemhogy a nem emelkedtek GDP-arányosan, de a béremelést is külön adóból, a népegészségügyi termékdíj bevezetéséből finanszírozták.

Az Orbán-kormány államosítási hulláma az egészségügyben kezdődött, valamennyi önkormányzati tulajdonú és működtetésű kórház az újonnan létrehozott Gyógyszerészeti- és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) irányítása alá került. A totális centralizáció miatt a dologi kiadásokra és az intézmények fenntartási költségeire fordítható összeg tovább csökkent, a kórházak adósságállománya pedig tovább nőtt.

A kormányváltás után közel két évig csaknem valamennyi uniós beruházás leállt. A legnagyobb fejlesztési projekt a Pólus-program, amelyben a régió legnagyobb kórházait fejlesztik, a leszerződött 90,5 milliárdból eddig 69-et fizettek ki, a munka mindössze 3 helyen fejeződött be. A fekvőbeteg-intézmények infrastruktúrafejlesztésére a megítélt 261 milliárdjából eddig 123 milliárdot fizettek ki.

Továbbbi részletek a hvg.hu portálon.