Mérlegvonás az egészségügy-miniszteri időszakról

Dr. Ritli Lászlót, a nagyváradi Gavril Curteanu kórház orvosigazgatóját, egyetemi docenst, a közismert gyermekgyógyászt az erdon.ro portálja abból az alkalomból kérdezte, hogy augusztus 17-én lesz egy éve annak, hogy kinevezték egészségügy-miniszternek.

– Milyen eredményei voltak a minisztersége ideje alatt? – kérdeztük dr. Ritli László egyetemi docenstől, a Curteanu kórház orvosigazgatójától.
– Kilenc hónapnyi miniszteri mandátumom alatt voltak általam befejezett projektek, és nagyon sok elkezdett tervünk is volt, amiket már nem tudtam végigvinni. A befejezett tervek közül először az ún. claw-back illetéket említeném, amiről most egy kicsit hallgatnak, mert fájdalmas a gyógyszergyártóknak, de nagyon hasznos az egészségügynek, hiszen azt az összeget, ami meghaladja a költségvetést, a gyógyszergyártóknak vissza kell fizetniük az államnak. Ez a rendszer mindenütt létezik, és nekem is be kellett vezetni, mert elvárta ezt a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Megvalósításnak tekintem a híres C2-es listát, amelyen az eredeti gyógyszerek egy részét nem márkavédett gyógyszerekkel helyettesítettük. Ez egy sokat vitatott megoldás volt, viszont én gyakorló orvosként tiszta szívvel vágtam ebbe bele, mert tudom, hogy az eredeti gyógyszert két-háromszoros áron kapom meg, mint a nem márkavédett orvosságot, noha a hatásuk szinte ugyanaz.

A harmadik megvalósítás szintén az IMF elvárása volt: az alaplistának a szabályozása. Annak idején nem merte felvállalni a koalíció azt, hogy megnyirbálja az alaplistát, de az én miniszterségem alatt az ún. drága gyógyszerekhez való hozzáférést szabályoztuk. Azt vették észre ugyanis a külföldi szakemberek, hogy drága gyógyszereket olyasmire írnak fel, amire nem rendelkeznek engedéllyel. Tudtunk mi is arról, hogy ilyesmi lehetséges, de azt nem vettük észre, hogy ekkora mértékben zajlik. Ezért a gyógyszerlista-alapcsomagot úgy változtattuk meg: azzal meggátoltuk azt, hogy a gyógyszert másra is felírják, mint ami a rendeltetése. Szabályoztuk a kórházi beutalási időszakokat, mert az volt a tapasztalat, hogy nagyon hosszú ideig tartják benn a kórházban a betegeket. Szabályoztuk azt, hogy milyen betegséggel mennyi napra lehet beutalni a beteget.

– Ön kezdeményezte a méhnyakrákszűrési program beindítását is…
– Kezdek nagyon büszke lenni a méhnyakrákszűrési program beindítására, amit a csapatommal együtt tettünk működőképessé. Amikor a minisztériumba kerültem, kiderült, hogy az a bizonyos méhnyakrákszűrő országos program évek óta nem működik országos szinten. A statisztika szerint háromezer új eset van egy évben Romániában, és 2500 beteg meghal, és nem azért, mert nincsenek jól kezelve, hanem mert olyan későn jönnek. Pedig a méhnyakrák 80–90 százalékban gyógyítható, nálunk pedig a betegek 80–90 százaléka meghal.

Azért fontos, hogy országos szinten működjön, mert csak akkor van értelme a szűrésnek, ha a célcsoportot szinte százszázalékosan megszólítja. De ehhez meg kellett változtatni rengeteg törvényt, mechanizmust, egy csomó embert meg kellett győzni. Végre sikerült egy konszenzust kialakítani, és 70 millió lejes forrást is előirányoztunk rá, ami szép összeg. Azt kérdezték tőlem: miért nem csinálunk több szűrést egyszerre, például mellrák- és prosztatarák- szűrést. Azért nem, mert ezt az egyet is nagyon nehéz volt bevezetni. Bármit akar ugyanis csinálni a minisztérium, a legkisebb mozdulat is egy hónapig közvitán kell legyen, aztán elfelejtik, nem megy át a kormányülésen stb. Szerencsére Vasile Cepoi, a jelenlegi miniszter is szakember, tudja ennek a szűrésnek a fontosságát, és nem szüntette meg, mert általában ez történik a futó programokkal, ha egy új miniszter kerül a tárca élére.

Sikerült az újszülött-szűrővizsgálatot is kiterjeszteni az egész országra. Átalakítottuk az Oltási Nemzeti Programot, én dolgoztam ki az Oltások Nemzeti Regiszterét, ugyanakkor az Országos Rákregiszter is jól működik.

– Ön több pénzt fordított a családorvosi rendszerre.
– A másik nagyon fontos megvalósítás az alapellátásban az, hogy a családorvosi rendszer finanszírozása tizenöt százalékra emelkedett. A vidéki ügyeletközpontok száma az én mandátumom ideje alatt kilencvenről százkilecvenötre emelkedett, és még ötven van előkészületben. Erőteljesen fejlesztettük az integrált egészségügyi szolgálatot, most már az ország minden megyéjében van SMURD, és három helikopteres mentőközpontot sikerült megnyitni.

Az infrastrukturális fejlesztések sorában a leghangsúlyosabb a jászvásári onkológiai intézet megvalósítása, mert az országban eddig mindössze két onkológiai intézet volt, a kolozsvári és a bukaresti, de ma már annyi a beteg, hogy kellett még két központot építeni, egyet északon és egyet délen.