Merre halad a nyugdíjrendszer?

Kérem, pár hét múlva keressenek meg, akkor már biztos tudok valamit mondani az elképzelésekről - mondta a közelmúltban a Figyelőnek az Idősügyi Tanács egyik tagja, akit arról próbáltak faggatni, hogy milyen irányba mozdulhat el a magyar nyugdíjrendszer. A testület ülését pár hete tartották az Országházban, azon megjelent Orbán Viktor miniszterelnök is, aki arra biztatta a jelen lévőket, hogy tegyenek minél több javaslatot az idősek életkörülményeinek javítására. S bár a kormányfő világossá tette, hogy a választások után bő három év van a nyugodt munkára, úgy tudjuk, az első javaslatokat már most, októberben várják a tanács tagjaitól - olvasható a figyelo.hu ajánlatában.

A jelekből ítélve nem ez a testület fogja „megmondani a tutit", vagyis irányt szabni a nyugdíjrendszer elkerülhetetlen átszabásának. A tanács tagjai a saját szakterületük szerint általában az idősek életminőségét javító intézkedésekre tesznek javaslatot - közölte megkeresésünkre a szociális ügyekért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). Így például Monspart Sarolta, egykori kiváló tájfutó, sífutó „a tömegsport iránti elkötelezettségére tekintettel" vállalta javaslatok összeállítását.

A tanácsra más feladat is vár, nekik kell majd véleményezniük az EMMI előterjesztéseit, melyek a várakozások szerint a következő hetekben már a testület elé is kerülhetnek. Az állásfoglalásuktól függetlenül talán már most megelőlegezhető, hogy az ismert közéleti személyeket, köztük Hámori Józsefet (az első Orbán-kormány nemzeti kulturális örökségért felelős miniszterét) vagy Pozsgai Imrét (a Kádár-korszak végének emblematikus politikusát) a soraiban tudó tanácsnak nem lesz befolyásoló szerepe abban, hogy milyen paraméterek szerint fogalmazzák újra a nyugdíjrendszert, hogy az megőrizze fenntarthatóságát a következő negyven évben is.
Valójában ezzel senki nem foglalkozik per pillanat a korm& aacute;nyban. Lapunknak legalábbis arról tájékoztatták a szaktárcánál, hogy a kormány sem a nyugdíjrendszerben, sem a nyugdíjak értékét tekintve nem tervez semmilyen változást. A legfőbb cél a nyugdíjak értékének megőrzése.

Vajon tényleg semmi ok a beavatkozásra? A kormánytól független szakértők egybehangzóan állítják, hogy a nyugdíjrendszerünk ebben a formában fenntarthatatlan. Az okok közismertek: öregedik a társadalom, egyre több nyugdíjas jut a dolgozókra, vagyis egyre kevesebb pénzből kell finanszírozni mind több ember járandóságát. Ez automatikusan a rendszer összeomlásához vezet, hacsak nem áll be gyökeres ford ulat a demográfiában, vagy a nyugdíjak értéke nem csökken drasztikusan. Utóbbi politikailag felvállalhatatlan. Az a helyzet, hogy szociálisan is: a nyugdíjak értékéről, az átlagos és a legmagasabb járandóságok közti elképesztő különbségekről sokat elmondanak a Figyelő összeállításához készített infografikonok. (Figyelő 18-20. oldal)