Merre tovább Elektronikus Egészségügyi Tér?

Egy ekkora rendszer esetében optimalizálásra, hangolásra folyamatosan szükség van, de az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetése a kezdeti nehézségek ellenére jól sikerült – mondta a MedicalOnline-nak Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) EESZT kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályvezetője, aki a felhőalapú struktúra bővítési lehetőségeiről is beszélt a lapnak.

– Akinek kellett, az már csatlakozott az EESZT-hez?
– Nagyjából mindenki elkezdte a csatlakozást, több mint 9500 csatlakozási tanúsítványt adtunk ki az intézményeknek, háziorvosoknak, patikának, ami azt jelenti, hogy a tér oldaláról, műszaki értelemben használhatják a rendszert. Hogy valóban használják-e, az már nem az üzemeltető, hanem a betegellátó felelőssége.

– Valamennyi, az ágazatban alkalmazott szoftvert akkreditáltak már?
– Az információs adatbázisunkat azokból a jelentésekből állítottunk össze, amelyeket a háziorvosoktól, patikusoktól, kórházaktól kaptunk. Ezen szoftverek közül elenyésző azok száma, amelyek még nem akkreditáltak. Minden területen számos jó minőségű szoftver áll a felhasználók rendelkezésére.

– Mi történik akkor, ha az informatikai rendszer beszállítója nem felel meg a követelményeknek?
– Mivel a csatlakozási kötelezettség az ellátó intézményt terheli, ezért ebben az esetben másik szoftvert kell választania az ellátónak, vagy rá kell szorítania a beszállítóját arra, hogy végezze el a csatlakozáshoz szükséges fejlesztéseket.

– Számos ágazati informatikai fejlesztés futott az EESZT-vel párhuzamosan, ilyen volt például az ellátási folyamatok elemzésére lehetőséget adó, döntéstámogató rendszer, az immár Pulzus néven futó Katéter Mónika. A tér és a Pulzus összekötésétől sokat remélt az ágazatvezetés. Összekötötték már a két rendszert?
– Pilot szinten igen, tehát a csatlakozás műszaki feltételeit megteremtettük, ám ez nem jelent éles adatgyűjtést. A törvények szerint az EESZT adatait jelenleg kizárólag az orvosok használhatják, még ágazatvezetés sem férhet hozzá azokhoz. Ha megszületnek a csatlakoztatás jogszabályi keretei, akkor ennek a kapcsolatnak a kiépítése könnyen elvégezhető lesz. Az ágazatvezetésnek kell döntést hoznia arról, hogy milyen rendszereket kíván összekötni a Térrel.

– Szinte naponta érkeznek hírek újabb és újabb, az egészségügyet érintő informatikai fejlesztésről. Ezek befogadására képes az EESZT?
– Az EESZT akkor fog igazán életre kelni, ha mind több külső rendszer csatlakozik hozzá, ezért a tér tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a csatlakozási lehetőségeket nyílt szabványok alapján alakítsuk ki. Már most is számos interfész áll rendelkezésre, de ezek halmazát az EFOP 1.9.6-os projektben tovább bővítjük. A mobil interfészünk a különböző mobilappokat tudja majd kiszolgálni, és lesz telemedicina interfészünk, ami az okos orvosi eszközök csatlakozását teszi lehetővé. De bármilyen speciális igényt ki tudunk elégíteni, hiszen ezek a rendszerek műszaki szempontból számunkra olyanok, mint egy kórház informatikai rendszere, csak speciális céliránnyal. Bár egyelőre még a saját fejlesztéseink vannak előtérben, de idővel átkerül a fókusz a külső, nem központilag koordinált fejlesztésekre.

– Az EESZT-be strukturálatlanul érkező adatok a szakmák számára érdemben nem használhatóak – hangzott el nemrégiben egy konferencián. Törekszenek arra, hogy ez változzon?
– A beutaló- és receptinformációk, az e-profil információk strukturáltan kerülnek a térbe, de valóban nagy a jelenleg még strukturálatlan adathalmaz. Ezekhez azért nem akartunk hozzányúlni első körben, mert ha az összes rendszerszállítót rákényszerítettük volna egy ehhez szükséges volumenű fejlesztésre, akkor sokkal tovább húzódott volna a felkészülési időszak. Viszont most az EFOP 1.9.6-os projekt lehetőséget ad az eddig kimaradt dokumentumok standardizálására az ambulánslapoktól a zárójelentésekig. Ez most egy fontos fókusz számunkra. A teljes interjú itt olvasható